Pöttyös Panna

Hogy ne legyen felhőtlen a Balatoni nyaralás, mindent elkövettek a szúnyog pajtik. Nagyon elszaporodtak, és pofátlan kitartóak, egy ütést már meg se éreznek, tovább szívják az ember vérét. A tó parton meg szó szerint söpörni lehetett őket. Egy csapással legalább kettőt eltaláltunk.

Hédit ez látszólag nem zavarta. Élvezte a vizet, mikor kivettük, hogy fázik, rögtön vissza akart menni.

Szombat reggel Hédi ébredés után tele volt piros foltokkal, azaz balatoni fürdőzésük másnapján. Feltételeztük, hogy a szúnyogok falatoztak belőle ilyen jót. Mikor már viszketni is kezdett neki, Tibi el lett szalasztva gyógyszertárba. Szerencsére nyitva is volt, úgyh. szerzett cink-rázót, és mindenféle szúnyogűző alkalmatosságot. A kenegetést nagyon élvezték a gyerekek, Domi is jelentkezett 1-2 fehér plecsniért. Viszont a foltok csak nem múltak el a kisasszonyról, inkább szaporodtak. Annyi szúnyog fizikailag nem csíphette meg. A du. alvásból felébredve pedig Hédi olyan éktelen, nyugtathatatlan visításba kezdett közben a bőrét tépve, hogy jobbnak láttuk elvinni az ügyeletbe. Mehettünk Kanizsára.

Egy hetven év feletti néni volt az ügyeletes. Aki megnézte a Hédit, megállapította, hogy csalánkiütés, valami allergia lehet. Azt persze találjuk ki mi, mitől jött ki. Felírt Ca-ot meg Fenistil cseppet, ezzel mehettünk is utunkra. Pont ezen a napon akartam megkóstoltatni vele a tejet (mai elvek szerint 1,5-2 éves koráig nem ajánlott a babák tejfogyasztása), de elvből elutasította. Így járt a tejbe rizs is, úgyh. még erre se foghatjuk.

A pöttyök sajnos azóta se múltak el és már másnap a Domin is elkezdtek szaporodni, szerencsére nem annyira, mint a Hédin. Legalább a kenegetést nagyon élvezik. Kapnak ők is egy fülpiszkálót és azzal mázolhatják magukat. Ez a "játék" még a buborékfújót is lehagyja. Sőt tegnap a Hédi még a tükröt is kidekorálta. Picasso megirigyelhetné az alkotását, de az alkotó is elégedett volt vele.

Papa vigaszként vett nekik egy bicikliülést. Nagyon bejött nekik. Domi éktelen visításba kezdett, amikor ki akarták venni. Sőt mikor meglátta, hogy a Hédi ül bent, muszáj volt helyet találni neki is, így jobb híján ő a kosárba utazott nagy elégedettséggel.

Néhány nap a Balatonon

Szabiék és Ildiék egy hetet töltöttek a Balatonon, mielőtt a tengerparthoz utaznának, így én is lementem pár napra babázni.

A kis izgő-mozgó babóknak nagyon tetszik a balatoni nyaraló, ki-be járkálnak egész nap. Itt csak két lépcsőfokot kell legyőzniük (amit akár négykézláb tolatva is lehet abszolválni), hogy kijussanak a kertbe.

Reggel Hédike mindig előbb ébred, mint Domi, de sokáig nem lehet aludni (senkinek), mert hangosan kommentálja a körülötte zajló eseményeket:) Reggeli után persze egyből a „hin-tát” követeli, amire legtöbbször a Dédik vállalkoznak. Utána jöhet egy kis homokozás is, de hiába alakítottak ki nekik egy kis helyet a veteményesben, és kaptak mind a ketten homokozószettet, csak Hédit kötötte le a tevékenység.

Persze a játékok nem vesznek kárba, hiszen kiválóan alkalmas a felfújható kismedencében. Ahova már délelőtt „bekéreckednek” (ruhástól másznának bele, vagy akár nekifutásból is...). Egyik kedvenc tevékenységük a vízzel való pancsolás, Dédi mama ugyanis legalább hat lavorban gyűjti a vizet az udvaron… Legjobban a kerti csap alatti tetszett nekik, hiszen abba kapaszkodni is lehet, miközben állnak benne, és még egymást is löködhetik:)

A szintén nekik vásárolt kerti kis székeket sem rendeltetésszerűen használják, egyik legjobb szórakozásuk a székek felborogatása.

Másik kedvencük a terasz felsöprése. Napi többször is „takarítanak”, persze még nem megy tökéletesen, a seprű háromszor akkora, mint ők:) Egyik kezükben a seprű, másikban a lapáttal közlekednek a teraszon.

Mind a ketten nagyon anyásak. Nem tetszett egyiknek sem, ha a másik éppen az ő anyukája ölében volt. Sőt, Domi még a kis pocaklakó Marcit is meg merte simogatni! Amit Hédike nem tűrt jól, először csak lefelé görbült a szája széle, majd eleredtek a könnyek is. Fordított esetben is volt sírás-rívás, Anya nem velem játszik, hanem Hédivel?! Oáááá :)

Természetesen játékok terén sincs másképp, mindig az a játék kell az egyiknek, ami a másiknál van, így általában Hédó húzza a rövidebbet, mivel Domdom megszerzi, amit kinéz magának. Hédi meg nem próbálja visszaszerezni, inkább a sírást választja. Még azon is összekaptak egyik esti séta alkalmával, hogy Domi elfoglalta Hédi babakocsiját, Hédi meg nem akart se lábon menni, se a Domiéval, lett is nagy hiszti belőle. Szabi mesélte, hogy fordítva is előfordult a dolog:)

A Dédik délutáni pihenéseit is igyekeztek megakadályozni. Domi mindig figyelemmel követte, ha Dédi papa kicsit lepihent, sokszor be akart osonni hozzá a szobába, hogy felébressze. Előtte sunyin vigyorgott az ajtóban, hogy ő most bemegy, persze nem engedtük meg neki, de ha a nappaliban szunyókáltak el, abban nem volt sok köszönet:) Domi kinyomkodta Dédi papa szemét, míg Dédi mamát kicsit megütögette a homokozó lapáttal, hogy ébresztő. Hédi inkább csak csöndben állt mellettük és vitte a mesekönyvet, hogy olvashatnának igazán neki, nem kell itt aludni, ha ő ébren van:)

Ebédfőzésnél is segítettek Dédi mamának és Dédi papának. Mind a ketten szívesen álldogáltak mellettük és nézték, hogy dolgoznak.

Késő délután–esténként fagyizni és a játszótérre mentünk. Hédi ügyesen kiszolgálja magát anya fagyijából, állítólag Papa tanította neki:) Nagyon kis cuki, minden falat után tuszkolja anyukájáéba a tölcsért. Dominak pedig én mutattam, hogy ha nyújtja, akkor nyugodtan kaphat az enyémből, persze nem annyit, mint amennyit Hédi magának gondol, de mégis csak jobb, mint az üres tölcsér.

A játszótéren Domi nagyon jól érezte magát. Barátkozott, akivel csak tudott:) Még a nagy gyerekek játékaiba is be akart szállni (focizni, sárdobálózni, vízipisztolyozni). Egyszer a Balatonba is elindult, de anyukája még időben utolérte:) Hédi inkább csak hintázott és csúszdázott.

A labdarúgó világbajnokság is javában tart, egyik este megnéztem az esti meccset, aminek az elejét a babák is nézhették velem, míg nem volt fürdés és alvás. Hédinek nagyon tetszett, a himnusz alatt énekelt, a csapatok megtapsolásánál pedig ő is tapsolt a kis kezeivel:) Nagyon kis aranyos volt. Mondtam is Szabinak, ha nagyobb lesz, viszem meccsre magammal:)

Balatonon szinte a kert a végében van a vasúti sín, a babók nagy örömére. Nagyon szeretik nézni az elhaladó vonatokat. Hédi mindig mutatta és mondta, hogy ott-ott, és azt is megtanulták, ha jön a vonat, integessenek:) Csak nekem nem integettek hazafelé, de nem haragudtam érte, mert a gyerekek gondtalan, édes álmát aludták.

Új ágy

Tegnap este megérkezett Hédóka új ágya. Az a tervünk, hogy kipateroljuk a szobánkból (ágyunkból) még az öcsi érkezése előtt, mert ha ő is marad, akkor senki nem fog aludni az első néhány hónapba. Tibit is sikerült meggyőznöm arról, hogy miért nem jó a kb. 30 éves piros heverő egy 1,5 éves gyereknek, így hosszas keresgélés után rátaláltam erre az ágyra. Mint már említettem el is foglalta új helyét (mármint a gyerekágy), így már minden technikai akadály elhárult Hédi kirakására. Azt még nem tudom, hogy fogjuk kivitelezni, de biztos lesz néhány álmatlan éjszakánk. Nekem is hiányozni fog a kis szuszogó csomag mellőlem, és gyanítom ő se fogja jó néven venni, ha éjjel felébred és senki nem lesz mellette, de majd meglátjuk. Egyenlőre erőt kell venni magamon, hogy legalább egy próbát tegyünk.

Egyébként a Hédinek tetszik az új ágya. Reggel felébredt, mutogat a kisszobába és dumál. Gondoltam az új ágyát kommentálja, de rá kellett jönnöm a porszívó zavarta a kisasszonyt:) De amikor elpakoltam a félelmetes készüléket, bemerészkedett a szobába és ki is próbálta. Leginkább a rugózását tesztelte, hogy lehet-e jókat ugrálni rajta :) Játszott rajta picit, majd összefirkálta...

Ma is nagy esemény lesz. Először Hédi születése óta, esti kiruccanásra megyek. Azaz az Ildivel megnézzük az István, a királyt. Ami persze azt jelenti, hogy először nem veszek részt az esti ceremónián: etetés, fürdetés, altatás. Utóbbi sikerességébe még vannak kétségeim, de Tibi egyenlőre pozitívan áll hozzá a feladathoz.

Újabb oltás

Ma túlestünk a 18 hónapos oltáson. Megvolt a szokásos visítás, már akkor amikor meglátta a doktorbácsit, pedig még kapott egy micimackós sebtapaszt is Tőle, hátha ez kicsit feldobja. De csak le akarta kaparni a kezéről...

Fogytunk, vagy legalábbis nem híztunk, aminek az okait ismerem is :) 1. Nem tömtem most bele 250 ml bébiételt méredzkedés előtt. 2. A táplálkozása ismét kritikán aluli. Nem jó a pépes, a darabost meg nem rágja meg, ergo nem emészti meg. Az elfogyasztott mennyiség pedig visszaesett, de azt ráfogom a melegre.

No, és mit mondott a doki ?! Megnéztünk mindent, ez a gyerek ilyen. Anya, apa vékony, genetikai :) Hurrá, többet nem kell problémázni a súlya miatt :)

1,5 éves

Az előző hónapba is elsinkófáltam az összefoglalót, de 1,5 éves kor az szép kerek, úgyh. nem szeretném, ha elmaradna.

Számomra szerintem a legjelentősebb fejlődés a beszédbe történt. Egész nap be nem áll a szája, persze még mindig halandzsázik, de gazdagodott a szókincse néhány számunkra is érthető szóval. Mivel sok állatos könyve van, így sokat gyakoroljuk az állatok nevét hangját. Már mondja, hogy búúú-búúú (ami a bocit jelöli), cic (cica), vau (bár ez már nagyon rég óta megy). Minden lóra hasonlító négylábút (beleértve a zebrát, zsiráfot is) gyí-gyínek nevez. A hintalón ülve is azt mondja, hogy gyí-gyí, vagy a játszótéren a rugós játékokon (pl. a mérleghintán a Dominak, hogy hajtsa jobban:)). Ha bilizni akar mondja, hogy kaka és mutatja is a pelust (persze kaka alatt a pisit is érti). Új szava még a baba, ezt még sok mindenre használja, tehát a kisgyerekekre is, de a pocakomra mutatva is mondja, hogy baba. Gyakori szava a bumba (vagy vmi hasonló). Ezt használja a harangozáskor is, azaz bim-bam helyett, illetve a mackóra is (Füles mackóból) Brumma-brumma. A videon azt énekli, ha valaki nem ismerne rá :)

De ha úgy kérdezzük, hogy hol a maci, mackó akkor tudja miről van szó. Mostanában nagyon szeret minket is etetni, nem csak akkor, ha neki nem kell. Tegnap pl. megosztotta velem a zabfalatkáját (új kedvenc). És mikor berakja a kaját a szánkba, mondja, hogy hamm. Persze mondja továbbra is a kedvenceit az apa, hinta, ott... Talán most az ott a leggyakoribb. Ha könyvet olvasunk, vagyis nem olvasunk, hanem beszélgetünk a képekről, akkor ami érdekli, mutatja és mondja, hogy ott. Ha nem reagálok rá, akkor hangosabban mondja, hogy ott, a végén már nagyon be tud durvulni :)

Hinta-palintát már leváltotta a Hej Gyula, Gyula ének. Ezt énekli leggyakrabban, bár azt hiszem ezt a Linda már említette. Vagyis rengeteget énekel, de ez az amit felismerünk a Buda, Duda szavakból. Igaz néha belekeveredik a gyí-gyí is. :)



Sok mindenre már kifejlesztette a saját jelzéseit. Pl. ha a buborékfújót akarja, akkor nekiáll erősen fújkodni, ha nem kapcsolunk, akkor még erőteljesen hozzáteszi és mutatja, hogy ott. Persze buborékot nem tud fújni, mert ha fúj is, közvetlenül a szájához rakja a pálcika részt, úgyh. inkább a szájába kerül a lé. Meg leginkább a vízbe szereti mártogatni a pálcikát, a habot meg az ujjával piszkálni. De akkor is fújkod, ha forró a hamija, vagy meleg a vize. De csak jelzésképpen, mert ha a szájához rakom a hamiját, nem hajlandó megfújni. Szereti még a csücs szót is használni. Vasárnap pl. a Tibinek addig mondta, és mutatta, hogy csücsücsüljön vele szembe a rúgós mérleghintára, míg meg nem tette. Akkor elégedett volt magával :)

Mozgásba is sokat fejlődött a 2 hónap alatt. Szinte már szalad. Úgyh. ha ráérünk saját lábán indul el, ha elfárad, akkor beül a babakocsiba. Bár előtte mindig bepróbálkozik azzal, hogy vegyük fel. Ha megkérdem ilyenkor, hogy beül-e a kocsiba, akkor rázza a fejét, és jön még egy darabig. Előbb-utóbb azért be lehet ültetni a babakocsiba.

Beruháztunk neki egy kismotorra, mert egy kósza jelet láttunk, hogy érdekli a dolog (lásd a képet). Tibi úgy döntött, ne nőjön fel nélküle (korábban ő ellenezte). De a maximális távolság, amit hajlandó vele megtenni, az a szomszéd lépcsőház. Úgyh. én már nem is cipelem.

A béka és a homokozó lapát még mindig a kedvenc közlekedő segédeszköze. Nagyon érdekli mostanában a nagyok futóbiciklije, illetve a nagy bicikli. Persze 2-szer akkorák, mint ő :) Mondjuk, mostanában nagyon szereti a nagyok tevékenységét figyelni, és hogy ne maradjon le, próbálja utolérni a nagy gyerekeket :) Létrás mászókákra ügyesen felmászik, van amin már csak kettesével hajlandó haladni, ami kb. a teljes lábának a hossza. De megoldja. Egyetlen egy olyan játék van, amire nem jut egyedül fel, az egy függőleges létra, amin elég nagy a fokok közötti távolság. Már maga után húzza a madzagos, huzigálós játékokat is.

Megért szerintem már mindent. Hozza, amit kérek, jön, ahova mondom (és akar is), kidobja a kukába a dolgokat, ha mondom, sőt a nagyobb morzsát is a földről (utóbbit magától). Egyre ügyesebben segít a mosásba. Már majdnem az összes ruhát belerakja a dobba, a maradékot bedobálja a szennyesbe (ha megmutatom neki), a teregetésnél adogatja egyesével a ruhákat, vagy hordja be a szobába, ha ott teregetek (persze közbe a földön húzza, elhagyja...). Sőt tegnap elleste, hogy a megszáradt ruhát, melyik fiókba tettem. Ő is akart segíteni, és a vizeset is oda pakolta :)

Imádja még mindig a fogkefét rágni. Kedvence a rágcsálnivaló és a gyümölcslé. Ja igen, tud egyedül is inni, ha nincs nagyon tele a pohara és tényleg szomjas. Egyébként a szájába gyűjti és kiköpködi. A kanál használata még elég kezdetleges, és nagy kosszal jár, igaz csak ha olyan lelkiállapotba vagyok, akkor gyakoroljuk.

Egyre ügyesebben rajzol, tegnap például a naptáram díszítette ki alaposan. De még mindig jobban szereti, ha mi rajzolunk neki, és utána végigkérdi ez mi, az mi. És amit tud azt mondja is utána. Pl. cic, bumba...

Nagyon szereti a galambokat, cicákat kergetni, közben mondja is, hogy állj, vagy várj meg. Persze nem ilyen érthetően, de a hangsúly és a hossza alapján az akar lenni. Kedvence még mindig a könyvolvasás, illetve a megablocks kockák építése. Mostanában a Tibitől kapott almafával is sokat játszik (golyó gurul le). Plüssöket, babákat szeretgeti, puszilja.

Kb. ennyire volt energiám, de kisregényt tudnék írni róla. Nagyon cuki kislány, akiben egész nap el lehet gyönyörködni. Még mindig fáj a szívem érte, hogy mi lesz vele, ha kibújik a Marci. Hogy fogom tudni szeretgetni. De talán megmarad a rajongása a picibabák és a Pocaklakó iránt, és elég lesz neki, hogy ő babusgathatja majd a Marcit, vagy hogy segédkezhet körülötte. Másrészt meg már alig várom, hogy újra igazi picibaba legyen a háznál, kis ráncos, gyámoltalan lény. Pont azt várom, amitől a Hédinél féltem. Tény és való, hogy még Hédike is elég gyámoltalan, és olyan picike. Gyakran még mindig úgy várja a dédelgetést, mind egy baba.
Ja igen, majd elfelejtettem, bár a nagylányosságát tanúsítja. Még mindig nem tűri, ha ki van zárva valahonnan, ahol vagyok, így a reggeli tusolásom alatt is szórakoztat. Pár napja, elkezdett mosdatni. Miután beszappanozom magam, ő megmossa azon részeim, amit elér. Hogy ez minél jobban sikerüljön, eldönti az öblítős flakont, és arra áll rá. Maradék időbe, pedig dobálja be nekem a kádba a játékokat, hogy tudjak mivel játszani :). Egyébként magát is nagyon ügyesen megmossa, kezét, lábát, pocakját. Igen kis aranyos :)