2011. március 8., kedd

Fogas kérdés


Találós kérdés: Kinek a foga nő?
Hasonló helyzetbe kerültünk, mint anno az Ildiék. Domi fogát pár hónapos korától várták, ami majdnem 1 évet váratott magára. Én azért ennyire nem estem túlzásba, csupán 1 hónapja várom az apró fehérséget kisfiam szájába. Mindent szájba vesz, ínyével csiszatol, nyáladzik, szóval a fognövésre utaló jelek hiánytalanul megvannak. Hédinek félévesen bújt ki az első foga, pár héttel miért ne jöhetne előbb Marci fogacskája.
De hiába kukucskálok Marci szájába, nem fehérlik semmi benne. Hiába rágicsálja jóízűen a kezem, nem érzem a kis hegyes tüskéket.


Hédi ismét rákapott a rágicsálás ízére. Vagyis ő leginkább csak a szájába veszi a tárgyakat. Gyakran ő is az egész öklét bekapja, ahogy a Marci is, de nála már elég rosszul néz ki a dolog. Volt, hogy már gémkapcsot horgásztam ki a szájából, na akkor megrémültem és azóta ismét figyelek, mit hol hagyok. Hédinél nem egyszerű, mert ő már mindent elér... És persze erőteljesen tiltok, már amennyire Hédinél lehet valamit, minden ilyen irányú cselekedetet. Azt gondoltam, hogy a Marcit utánozza. És ha a Marcinak legális mindent szájba venni, neki is. De lehet nem csak ez állt a háttérben.
Egyik nap úgy esett, hogy valamiért a szájába kotorásztam. És vajon mit láttam?! Nála véltem felfedezni két már nem is olyan aprócska tüskét. Hédi fogszámának változását annyira nem követtem nyomon, de abba biztos vagyok, hogy jópár hónapja 16-nál stagnált. Most átlósan két hátsó foga is nő. Azt csak halkan jegyzem meg, nem oda vártam őket :D Hiába is tapogattam eddig a kis rést, nem is onnan hiányoztak, hanem leghátulról.

2011. március 7., hétfő

Első falatok


Sokféle elv létezik, hogy mennyi idősen kezdjük el a gyereknél a hozzátáplálást, és mikor mit egyen. Jó szemlélet rá a Hédi és a Domi. Akik között bár csak 1 nap van, mégis más dolgokat ehettek ugyanannyi idősen. De még most is előfordulnak eltérések. Pl. a Hédi naponta, a Domi két naponta kap Vigantol cseppet (D-vitamint). Így a Karcsi csak úgy hívja őket, hogy a Budai és a Pesti gyerekek. Személy szerint én a hozzátáplálás megkezdésének a fél évet tartom optimálisnak, most mégis pár nappal korábban elkezdtem Marcikát az új ízekhez szoktatni. Azt gondoltam, Tibi örülni fog, hogy megérkezésekor, ilyen nagy esemény részese lehet. De ha neki nem is, Hédinek mégis nagy szenzáció volt.


Marci először nagyon szépen tátogott. Mikor viszont megkóstolta, mit is kapott, eltorzult az arca.


Néhány kanálig derekasan állta a megpróbáltatásokat, de a 3. kanálnál bizony sírva fakadt. Lehet nála se lesz olyan könnyű dió az új hami bevezetése?!

2011. március 2., szerda

Blanka baba


Március 1-én megszületett Blanka baba. Pici (2460 g), de egészséges, Domi kisebb és lány kiadása.
Farfekvéses volt, de normál úton kiküzdötte magát Ildi pocakjából. Le a kalappal az anya-baba páros előtt.
Hédi, Domi nagyon örültek. Megmutatták, hogyan fog szopizni Blanka. Domi volt az anya, Hédi a baba. Majd Hédi képzeletbe elringatta Blankucit a Tente baba éneklése mellett.
Kíváncsi vagyok mi lesz a lurkók reakciója. Domi pl. még a képekre azt mondta, hogy Marci, ugyanúgy, mint annak idején a Hédi mindig Dominak hívta a Marcit az újszülött képeken.
Én már alig várom, hogy élőbe is láthassam, foghassam. Dominak pedig beígértem, hogy akkor majd megetetheti Marcit almával. Úgyh. együtt várjuk Blanka hazatérését a kórházból. Mert igen, ha csak ki nem tiltanak, még aznap családostul oda akarok pofátlankodni :D

2011. február 25., péntek

Apának ajánlva

Sok szeretettel Apának, hogy jobb kedvvel tudja elviselni hiányunkat :)


2011. február 23., szerda

Beszéd és hiszti analízis


Már régóta fogalmazódik bennem ez a bejegyzés, de mindig elmaradt a megírása.
Hédi beszédéről már sok szó esett. Szépen beszél, mondatokat alkot, ragozva (kis hibával, pl. múlt idő egyes szám, első személy-pl. ivottam), amit csak akar el tud mondani. Néha aaa-zik, ha keresi a megfelelő szót. De egyébként le a kalappal előtte.
A számok terén is továbbfejlődött az utóbbi időben. Ha nagyon összekapja magát 20-ig elszámol, de 10-ig magabiztosan. Az értelmét is elkezdte felfogni. 5 alatt mindig jól megszámolja a dolgokat, felette már keveri, hogy mit számolt, mit nem. A mennyiségekkel is barátkozik. A pincébe szoktak méreckedni, és este az ágyba kérdezte, hogy Hány kilo a Hédi? Hány kiló a Domi? Visszakérdeztem. Azt válaszolta, hogy 10 óra :)


Ha rájön a mesélhetnék órákig be nem áll a szája. Viszont, ha nincs kedve hozzá, harapófogóval se lehet kiszedni belőle semmit. Olyankor mellébeszél, halandzsázik. Alvás előtt gyakran szereti jártatni a száját.
Néha elmondja ilyenkor, hogy mi bántotta a kicsi lelkét a nap során. Miért sírt, hisztizett.
Pl. Elmesélte, hogy sírt, mert elmentem a Karcsival sétálni. (DM-be bevásárolni az Ildinek, Blankának).
Vagy mikor visítva hozta fel apu a pincéből. Elég hisztis napja volt, nem aludta ki magát, Marcira ébredt reggel. Úgyh. nem is foglalkoztam a történtekkel. Később mikor megpróbáltam elaltatni, mesélt. Elmondta, hogy Papa festett. Kapaszkodni akartam. Megijedtem. Korábban mutatta a fehér festékes kezét, hogy mossuk meg. Így világossá vált, hogy mi volt a gond.
De ha éjjel felsír, gyakran visítás közbe kiabálja is, hogy mi történt. Pl. egyik hajnalba az ágyba fekve, csukott szemmel azt hajtogatta önkívületi állapotban, hogy Egyedül a lépcsőn, egyedül a lépcsőn. Gondolom azt álmodhatta, hogy valaki fel akarta vinni a lépcsőn. Majd folytatta, rászállt a hattyú a kezemre, rászállt a kacsa a kezemre. Úgy látszik a madaraktól is fél és rémálmaiban előtörnek. Azt vettem észre, hogy gyakran a valóságot és az álmot nem határolja el. Napközbe is úgy beszél róla, mintha megtörtént esemény lenne.
Az "akarom" szót mondjuk még nem teljesen jól használja. Jelenben igen. Pl. akarok játszani, akarok sétálni. De ha pl. megy valami dolgot csinálni és rászólunk, hogy nem szabad, mindig azt mondja ártatlanul, hogy nem akartam, holott igen is határozott céllal azt akarta csinálni. Egy uszodai kiruccanás után, amikor mesélt rájöttem, hogy a múltbeli dolgokat is fordítva mondja. Nem akartam a másik uszodába menni. Nem akartam bemenni az uszodába. (Nekem így mesélte.) Kiderült, hogy apu még a pénztárnál fizetett a két kis lurkó belógott a beléptetőnél, és iszkoltak anyu elől :) Gondolom le lettek tolva és ezért mély nyomott hagyott benne. A másik uszoda meg arra vonatkozott, hogy megálltak Karosnál is, de mivel az már 6-kor bezár, tovább mentek, gondolom a Hédi már ott ki akart szállni egyet pancsolni.


Marcinál nem hiányzik annyira a kommunikáció, nála általában egyértelműek a jelzések, amit könnyű kielégíteni. Nincsenek éjszakába nyúló sírások. Nincs egész nap kézbe. Bár lehet a mi tapasztalatunk is sokat számít, de itt nem a nevelési kérdéseket értem. Ahol elronthattam Hédi nevelését (ha elrontottam valamit is :D), ott a Marcinál is megvolt az esély.
Hédinél viszont sokat segít, hogy megértsük érzéseit. Gyakran kiborul, számunkra érthetetlen okból, így legalább megtudjuk, mi nyomja a kicsi lelkét. Az eddigiekből leginkább az derült ki számomra, hogy leginkább túl érzékeny és a legapróbb dolog is teljes kiborulást válthat ki belőle, mint egy időzített bomba. Én leginkább meg akarom érteni őt és nem rányomni a hisztis jelzőt, bár sokszor az is szerepet játszik, de most már azt is lehet tudni, mikor. Valószínűleg azért próbálok megértő lenni, mert én is így indultam neki az életnek :) Vannak olyan emlékeim, amikor tényleg a legapróbb rossz mozdulat, szó is krokodil könnyeket váltott ki belőlem. Ezt a tulajdonságát biztos tőlem örökölte.
És hogy jó örökölhető tulajdonságom is mondjam. Azt mondják, hogy babakoromba olyan vigyori voltam, mint a Marci. Elég volt rám nézni és én már elrepültem a boldogságtól, akárcsak a kicsi fiam.