Smile

A folytatás várat. Addig is egy mosolyfakasztó kép.

Velencei pihenés

Ritka kevés olyan jó szállodáról tudok, mint a Velence Resort Spa. Eddig csak, mint bejárósok élvezhettük ezt a fantasztikus helyet, amikor anyuék elvitték a gyerekeket magukkal. Már akkor nagyon szupernek tartottam ezt a szállodakomplexumot. Most, hogy teljesen értékű lakos voltam, se változott meg a véleményem. Sőt. De nemcsak én, a gyerekek se igen akaróztak hazajönni. Hédi nagyon rá akart beszélni minket plusz egy hétre:)

A hely olyan, mint a mesében. Wellness szálloda gyerekmedencével, élménymedencével, mindenféle masszírozós medencével, úszómedencével. Mindenki kiválaszthatja a megfelelő hőmérsékletű, fajtájú vizet. Beltéri, kültéri medence, van minden, mint a búcsúba. Na, jó Zalakaros színvonalát nem éri el, de ez csak egy szálloda, nem kifejezetten élményfürdő. Persze nem rossz a szobádtól fürdőköpenybe végigsétálni a zárt folyosókon, majd hopp a medencébe. Mégse ez a része varázsolt el. A fürdésem nagy részét a két picivel és a gyakran csatlakozó nagyokkal a gyerekmedencébe töltöttem. Persze itt is van csúszda, spriccelőállatok, medence falán csempéből kirakott Ele-Fülöp stb.

Sokkal inkább a változatos programok.

Reggel Ringató foglalkozással kezdtem Babival. Közös éneklésből (hangszerekkel), mondókázásból, anya-baba ölbeli játékokból áll a Ringató. Pesten nem volt időm, kedvem eljárni. Hédivel voltunk néhányszor, de később nem adódott lehetőség. Két gyerkővel nem olyan jó menni, mert csak eggyel tudsz foglalkozni, Hubánál meg mindig akadt elég hely, ahova mennünk kellett, örültünk, hogy otthon vagyunk. Na de itt helyben volt. Ki se kellett mozdulnom. És a többieket is volt kire hagynom.

A nagyok ezalatt az idő alatt a dzsungel játszóházba tombolhattak. 

Időnként részt vettek a Móka Tornán. Koordináció fejlesztő játékokat játszottak, kötél létra, ugrálókötél, medicinlabda stb. segítségével. Fő motiváció az oklevél szerzése volt. Hédi szerintem élvezte is. A többiek sokszor csak feliratkoztak, aztán szétszéledtek a mászórészben, csúszdában elbújtak...

Kétszer elrángattam a bandát a zene oviba is, a ringató nagyobbaknak szóló változata. Huba mellett Marci is élvezte. Megállapítottam, hogy a Schauták nagyon passzívak ezekben a játékokban. Leülnek és kicsit se próbálják jól érezni magukat. Ezen már a gyerekek ritmushangszereket is kapnak kezükbe. Megtaláltam Huba álomhangszerét. Nyeles kéthangú fadob ütővel. Ezért a zajkeltőért mindig küzdött, megszerezte és kezéből ki nem adta. Pengettek citerát és gitárt. Körjátékoknál szívesen beállt Huba is a kör közepébe, hiszen ilyenkor öve lehetett a gólya, vagy a cica sapka.

Nehéz volt a játszóházat elhagyni. Kellett a hangszálakat edzeni, hogy tudjunk még délelőtt is pancsolni. Délbe szigorúan fel kellett menni ebédelni, Anyunál ez szent és sérthetetlen. 

Rövid szieszta után és Marci hosszas olvasását követően folytathattuk a programokat. Mentünk a szállodába kincset keresni. Egy kérdéssor alapján körbe jártuk a szállodát. Ele-Fülöpöt számoltunk a Hempergő (babajátszótér) falán, néztük a szőnyeg színét, megkerestük Ele-Fülöp kertjét, babzsákot számoltunk a lobbyban, tappancsokat követtünk, szobrokat kerestünk stb.

Egyik délután a Velencei tavat is körbetekerték, meglepően hamar.

Gyerekek arcot festettek, kaptak Ele-Fülöpös/Fannis tetkót. Kézműveskedtek minden nap egy téma körül. Volt Indiános nap, Vízi világnap, Dzsungel nap, Ele-Fanni nap, Bohóc nap, Minionok napja. Készítettek kígyót, bohóc kalapot, indián fejdíszt, fakanál bábút és még ki emlékszik miket. Részt vettek Dzsungel túrán és Indiános kalandokon. Állomások vannak feladatokkal, körjáték, rejtvény fejtés, kirakózás, mesehallgatás és a végén limonádézás. Vízi olimpián is elindultak. Hédi szerint úszás tanulás, szerintem vízi vetélkedő. Labdákat kell összeszedni, karikát felszedni, célbadobni vízbe, hulahopp karikán átúszni stb. Szóval az animátorok alaposan szórakoztatják a gyerekeket vízben és szárazföldön is. 

Felnőtteknek is naponta 4-szer tartanak vízi tornát. Sajnos ehhez csak 1-2-szer tudtam csatlakozni.

Nagyon hamar eltelt a nap. Fél hétkor pedig fel kellett indulni, hogy elkészüljünk az esti bulira. Mini discoval kezdődik az esti banzáj, ahova megérkezik Ele-Fülöp és Ele-Fanni. Különböző énekekre ismert koreográfiákat táncolnak a gyerekekkel. Gyakran felhangzott az Ele-Fülöp dal, Kacsa tánc, Nádaháza teteje, Pingvin tánc, Baby hands up, Head Soulder knee & toes, Guli guli zam zam zam, a buli vonatozással zárult. A gyerekeknek még kiosztották a tevékenységükért az okleveleket. Ezért versenyeztek a nagyok, Huba pedig mindig nagyon büszke volt rá, ha kapott. A disco után mindig valami műsor következett.

Volt Galagonya bohóc műsor, akiről kiderült, hogy zenekar. Azóta is énekeljük 1-2 számát (Uszidal, Galagonya tánc). Láttuk az Aranyszőrű bárány minden változatát bábszínházba. Amikor tesztelik az igazmondó juhászt, amikor a sárkánytól szerzi vissza a legkisebb fiú, és amikor mindenki hozzátapad a bárányhoz. Domi volt a pap, Hédi a cukrász, Blanka a kürtöskalács árus, Dani a pap fia. A sok gyerekünk kitöltötte a falut:) Abi és Huba számára egy kicsit ijesztő volt, így elmenekültek addig a Hempergőbe. Volt görög est. Mindannyian roptuk az élőzenére (klarinét, ukulele, gitár) a görög táncot. Láttunk profi ír stepptáncot, még Marci is elkiáltotta magát, hogy a bácsi nagyon ügyes:) Engem inkább a 4 ember együttmozgása nyűgözött le. Ilyen gyors lépésekkel is teljes szinkronba voltak. Egyik este meghallgattuk Zöld Péter meséjét is. Adtunk a kultúrának és a szórakozásnak is.

Azt hiszem, ebből kiderül, hogy élményekkel teli, fájó szívvel hagytuk el ezt a helyet. Bármikor örömmel meglátogatjuk Ele-Fülöpöt és Ele-Fannit.

Utazás Belgiumba, Regensburg

Első nap nehezen indultunk. Bár be voltunk pakolva, nehezen szedelőzködtünk össze a nagy útra. Marci otthon lábadozott, vagyis már kutya baja volt, de feleslegesnek tartottam a suliba vinni utolsó nap. Hédinek már csak a 8-asok ballagása maradt péntekre, így hamar el lehetett hozni. 1-kor már otthon voltak Tibivel, indulni mégis csak 2 után tudtunk. 

Az út simán ment, nem tévedtünk el, megállni se kellett olyan sokszor. Szűk keresztmetszet Abigél volt, aki miután felébredt, nem fogadta el, hogy ott kell üldögélnie az autósülésbe, mikor ő az ölembe akart volna. Pedig páholyba utazott. Őt is átraktuk az eggyel nagyobb ülésbe és középen utazhatott. A hátsó ülésből se keveredett végül vita. Hédi ragaszkodott a magasítóhoz (nem akart autósülésbe ülni), így bevállalta a hátul ülést. A nagyokat a két tabbal sikeresen lekötöttük. Huba pedig nagy autós :)

Regensburgba időbe érkeztünk. A szállásunk egyszerű volt, de nekem tetszett. Ikeás bútorokkal berendezett toronyszoba. És még mosogatógéppel is felszerelték :D Mindenki fáradt volt, így az dorbézolást kihagytuk. Városnézést meghagytuk másnapra.

Soon

Őrségben jártunk

Fiókáink

7 fővel bővültünk. Az odúnkba beköltözött egy széncinege pár és 7 fiókával ajándékozott meg minket:)