2019. február 28., csütörtök

Farsang


A farsang nálam fekete betűs ünnep. Anyu mindig gyönyörű jelmezeket (elefánt, gumi maci, tini ninja stb.) varrt nekünk. Még díjakat is nyertem velük. Nekem erre se energiám, se kedvem, se kreativitásom. Az elmúlt évekbe mázlim volt. A nagyok mindig a farsangi mulatságok idején mentek síelni. Idén nem volt ilyen szerencsém. Sőt idén már Huba is nagy ovis, így neki is össze kellett dobni valami jelmezfélét.


Hédi kedvenc állata a kígyó és a pók. A pók jelmez összerakása egész egyszerűnek tűnt a leírás alapján. Kell egy fekete ruha, néhány fekete harisnya, amit kitömünk és rögzítjük a ruhához. Ezek a pók lábak. Egy fekete sapkára szemeket ragasztunk és készen is vagyunk.  Előtte éjjel alkottuk meg a jelmezt. Sajnos így a főpróba elmaradt. Hédi nem volt elégedett a ruhájával, pedig szerintem nem lett rossz. Lehetett volna javítani rajta, de legalább mi készítettük. A csoki automata nyilván nagyobb sikert aratott. És itt is ment a piszkálódás, kinek milyen az öltözéke. Nehéz ma kiskamasznak lenni. Amikor hazaért, bejelentette, hogy nem akar több farsangot. Azt azért szívesen felsorolta, hogy ki minek öltözött.




Marci nem akarta elárulni, hogy mi lesz a farsangon. Előtte nap este jelentette be, hogy rendőr szeretne lenni. Későn. Semmi nem volt otthon hozzá, így maradt az otthon fellelhető jelmezekből a válogatás. Ninja lett lézerkarddal :) Ja és még a jelmezt is rosszul vette fel. Sebaj, az osztálytársak betörőnek nézték, így lett a ninja jelmezből betörő. Szerencsére fiamat az ilyesmi nem hatja meg:)




Huba pedig rendőr cica akart lenni (Beni rendőrnek a cicája). Nekem már elegem volt ebből a farsang mizériából. Próbáltam rábeszélni másra, ami készen állt otthon. Neki nem tetszett egyik ötletem se. Így Tibi gyorsan ragasztópisztollyal filcből összedobott cica füleket, Hédi régi cica farka kicsit viseltesen, de még megvolt. Vadásztam össze ruhát. A pólója kék volt, hogy legyen benne valami rendőrös. Kifestve egész cicás lett. Persze a csoportba nem ő volt az egyetlen cica, sőt... Huba is túlesett az első farsangján. Jól érezte magát. Délután már azon törpölt, hogy mi legyen holnap.... 



Abigél se maradt ki a jóból. 9-ig mi is bemehettünk Huba bulijára. Mikor Hubát festettem, láttam rajta, hogy érdekli, mit történik. Őt is kifestettem cicának. Nagyon elégedett volt. Mivel vele nem készültem, gyorsan ráadtam a cicás szoknyát és a két copfot kreáltam. Tündéri cica lett belőle is.

2019. február 26., kedd

Síelés Nassfeldbe


Idén ismét itthon hagytak a Nagyok, hogy elmenjenek egy hétre síelni. Tibi bánatára, most neki se jutott hely. Idén Nassfeld hegyein száguldoztak. A képek alapján csak nekem volt hiányérzetem...


2019. február 5., kedd

Csendélet


Amíg én zuhanyzok, ők "szépen" eljátszanak. Ilyenkor megy el a kedvem minden nemű rendrakástól....

2018. november 7., szerda

Az élet szép pillanatai


"Anya te vagy a legédesebb, meg én, ügye?" by Huba last night. 


2018. november 6., kedd

Dinópark Reziben


Régen terveztük, hogy elmegyünk Rezibe. Kiépítettek egy Dinóparkot, de aztán mindig elvetődött a gondolat, hogy csak néhány dinó van ott kiállítva, azért nem érdemes annyit utazni.
Most évekkel később, mégis eljutottunk oda. Sajnos az idő nem volt szenzációs, de így is hatalmas mennyiségű élménnyel gazdagodtunk.



13 életnagyságú dinó található a parkba. Tényleg ügyesen megcsinálták őket. Hangot adnak, mozognak, még a légzésük is látszik, szemüket nyitogatják... Elég élethűek. Huba pl. félt tőlük:) 


Számunkra nem ez volt a légélvezetesebb a parkba. Rengeteg játék megtalálható itt, melynek korlátlan használatát a belépőjegy ára tartalmazza. Mivel rajtunk kívül nem sokan akadtak, így sose kellett sorban állni, sose kellett sürgetni a gyerekeket, hogy más is sorra kerüljön. Addig játszhattak egy-egy játékkal, amíg rá nem untak.



Rodeózni lehetett bikán. Még Huba méretű bika is üzemelt, de Hubus ettől az "állattól" is tartott. Hédi tudta legügyesebben megülni az ingerült állatot. Pedig véletlenül magas fokozatra is kapcsolták neki.


Kipróbáltuk milyen szörfözni. Anyunak meglepően jól ment. Eddig se volt a bakancslistámon a szörfözés, de ez a szimulátor meggyőzött, hogy ne is legyen:)


Huba kedvence az elektromos markoló volt, ahol kedvére pakolhatta a homokkupacokat. Szerintem ő a nap nagy részét itt töltötte.



Csónakázótón is csónakáztunk picit, bár féltem, hogy elsüllyedek (tömegem miatt) és úsznom kell:)


Trambulinoknál, sőt még a bungee-trambulinnál is korlátlanul ugrálhattak a gyerekek. Hédinek az utóbbi hely volt a favorit.



Dinogolót, ha már itt jártunk kötelező volt kipróbálni. Nem mondom, hogy Huba mosolyogva lovagolta meg a őskori állatokat. Pedig az ember nem mindennap ülhet mozgó dinó hátán.


Marci nagyon élvezte az átfordulós biciklit, ami természetesen úgy volt beállítva, hogy ne forduljon át. Számomra elég félelmetes volt, de hősiesen mentem néhány kört vele.


Kaland pálya talán a leglátványosabb itt. Kicsiknek és nagyoknak és felnőtteknek is akad bőven mászni való. Sajnos csak én maradtam talpon a vidékén. Mindenki megfutamodott a felnőtt pályáktól, férfiak is inkább visszafordultak, így magányosan teljesítettem a kihívásokat. Tény, hogy az időjárás nem kedvezett, a nyirkos kötél sokat rontott az élményen. 


Huba másik nagy kedvence a kisvonat volt, ahol a dinók között utazhattunk. A vonat félóránként tett két kört. Ha tehette, ő rajta ült.
Sajnos nem üzemelt minden a időjárásra való tekintettel. Többek között a mászófalat, ugrálóvárat nem lehetett kipróbálni, de ettől függetlenül úgy gondolom, nem jöhettünk volna jobbkor.
Szerencsére Abi sokat aludt, maradék időbe pedig anyu istápolta, így kedvemre játszhattam én is :)
Kiélveztük az itt tartózkodás minden percét, míg végül a sötét és a hideg hazakergetett bennünket.
Még visszatérünk.