2010. május 21., péntek

Egy hét Kanizsán



Tibi elhúzott Japánba, és hogy ne kelljen még egy hetet egyedül lennünk, elmentünk Kanizsára. Ildiék is velünk tartottak, így nem volt lazsálás, unatkozás szervezte a programokat.
Kanizsán valamiért kicsit korábban kezdődtek a gyereknapi rendezvények. Mi bábjátékkal és gyerekkoncerttel ünnepeltük. Előbbi nekem annyira nem jött be. Egy Selyemrít című kalotaszeg népmesét játszottak el élőzene segítségével. A mesélők nagyon jók voltak, és a zene is feldobta az egészet, de a bábok... Mintha én készítettem volna, fakanál bábok voltak. Azért Hédi figyelmét lekötötte, és ahogy elnéztem az óvodások is teljesen beleélték magukat a történetbe, sőt a bábokat is szívesen megnézték utána. Lehet csak nekem nagyok az elvárásaim. A koncert (Dargay Marcell - Dinyés Dániel - Futó Balázs) szerintem elég modern volt. Azzal kezdődött, hogy egy fémgolyót görgettek át a termen, érdekes hangot adott. A koncerten egyébként, mint kiderült iskolás osztályok vettek részt. Úgyh. kicsit ciki volt, mikor a csemeték elkezdtek hangoskodni pl. a csőrös poharakon. Vagy Hédi nekiállt dalolászni jó hangosan... Ildi a Domit ki is vitte szaladgálni az előtérbe, mondván, hogy ott is hallja a zenét, de nem zavar senkit. Mondjuk volt olyan gyerek, aki inkább őket figyelte. Mentségükre szóljon, hogy a koncert 11-től volt, a Hédi pedig f6-kor kelt és túl voltak már a bábjátékon, sok-sok új élményen, azaz már fáradtak voltak.


Voltunk fizetős, ingyenes játszóházakba a rossz idő miatt. Hihetetlen, egy olyan kis városban, mint Kanizsa 3 játszóházat is csináltak. A kölyökpark nevű hely a pesti elevenpark nagyon lekicsinyített, drágább változata. Főleg a gyerekek mozgásigényét elégíti ki. A hálós mászótorony tetszett a gyerkőcöknek legjobban, kis bátorítás után Domi is feloldódott a hálós mászókarendszerbe. Egy újdonság, hogy 2 emelet magasan lehetett átmenni egy gerendán. Nyilván leesni nem lehetetlen, mert a hálók megtartják az embert (a babócák esetén volt is rá példa), de azért elég félelmetes. Lépcsőkön, mászókákon lehet feljutni, lefelé pedig a csúszdázást is választhatja az ember. A másik fizetős hely, 7mérföld, bár mi a gyereknapi ingyenes bábjátékra mentünk, inkább nagyobbaknak szól. Gondolom el is pakolták a játékok nagy részét, hogy legyen hely a gyerekseregnek. Ahogy kivettem, itt inkább foglalkozások vannak, sok-sok jelmez van hozzá. Amit mi kipróbáltunk az egy kukac-alagút, illetve a hintaszék, mást nagyon nem is láttunk. A harmadik játszóház, amit legtöbbször látogattunk egy Eu-s pályázat támogatásából valósult meg, melynek feltétele az ingyenes üzemeltetés:) Valójában egy kis terem telezsúfolva mindenféle játékkal 1-6 év közötti gyerekek igényeinek kialakítva. Van ott labdafürdő, hintalóvak, kis konyha, építőkocka, gumiasztal és még sorolhatnám. Minden, ami a gyerek szem-száj ingere. Szóval nincs olyan apróság, aki ne rámolna ott szívesen.



Voltunk kerekítőn (olyan, mint a Rintgató). Vendégeskedtünk a Manciéknál (Domi nagymamájánál), illetve bővült Hédóka ruhatára ismét egy kupac ruhácskával.



Egyre többet foglalkozik egymással a két apróság. Viszont általában a nagy mókának mindig sírás lett a vége. Domi belendült, aminek következtében a Hédit kicsi fájdalom érte, amit annál nagyobb hanggal adott tudomásul.



Kedvenc búvóhelyük még mindig a függöny mögötti zúgok. Domi gyakran próbálta Hédókát etetni, itatni, amit a kisasszony nem igazán tudott értékelni. Hédó elhalmozta Domikát puszikkal, simogatásokkal.



Hédi beleszeretett egy ősrégi, ócska könyvbe: Z. Alexandrova: Az én mackóm, még Anyu mesekönyve volt. Szinte mindig ezt olvasta a bilin. A másik sikerdarab Finy Petra: Tesó-ügy c. könyve. Szánom-bánom, hogy megvettem, mert egyáltalán nem a Hédinek való még és szerintem nem is olyan jó, mint ahogy beharangozták. Hédi mégis nagyon szereti lapozgatni, és valamiért a Dominak is tetszik, amiért mindig nagy veszekedés tör(t) ki rajta. Szegény könyv elég megviselt már...



Nagy kedvencük a búgócsiga. Még a mi játékunk volt, így elég lestrapált állapotba van szegény, de még forog és búg, így nagy kedvencük.



Pancsoltak együtt a nagy kádba. Hédi alaposan megmosdatta a Domikát. A haját is megpróbálta. Azaz gonosz módon 1-2 szer leborította a Domi fejét vízzel, amit ő nem igazán vett jó néven.



A közös fogmosás is a fürdőzés része volt.



A reggelt is együtt kezdték. Hédi általában hajnalba kelt (átlag 6-kor), így mire Domi felkelt, készen állt egy kis reggeli előtti mókára. Ildi szerint, mikor legközelebb mentek Kanizsára (mi nem), a Domi ébredés után kereste is a Hédi a szobánkba. Úgyh. a Domiba biztos mély nyomokat hagyott a korai közös játék.


1 megjegyzés: