Nehezebb nap

Úgy látom ennyi idő kellett a Hédinek, hogy telítődjön a kistesóból. Ma nagyon nehezen bírtunk vele. Szófogadatlan volt és a Marci felé se mindig kedvesen nyúlt. Ütlegelte a fejét és ha letorkoltuk, akkor egyből jött, hogy puszi, puszi, hogy engedjük vissza hozzá. Persze egyből kedves, aranyos volt ismét egy kis ideig.

Marci fürdetésénél pedig már olyan káosz uralkodott a családba, hogy mindenki kiabált/bőgött. A legkisebb azért, mert fürdeni kell, ahelyett, hogy cicit kapna, a nagyobb azért, mert azt akarta, hogy vele foglalkozzak, én mert a Tibi hidegebb vizet hozott, ő pedig pusztán önvédelemből, meg mert nem bírja a ricsajt :)

Hédi fürdés után, ahogy az irodalomban is fellelhető, szépen odapisilt az ágyunkba. De ezért már nem szidtuk. Kapott elég fegyelmezést erre a napra. Az okosok azt írják, hogy ez azért van, mert így szeretné felhívni magára a figyelmet. Pedig próbáljuk kicsit se elhanyagolni. Inkább a Marciért aggódom. Szegény csak eszik, aztán be van csapva a kiságyba. Mondjuk ravasz ő is. Este nem hagyja magát. Órákig "eszik". Éjjel pedig kihasználja, hogy álmos vagyok, sokáig akar cicizni és sajnos előfordul, hogy ottragad mellettem, mert bealszok.

No, de visszatérve a Hédire, szinte mindig vele foglalkozok, még etetés közbe is. Bili mellett szoptatok, ha úgy jön ki, de ha éppen nem ott ül, akkor is olvasunk Marci evése közbe, vagy éneklünk, mondókázunk... Ezek a kedvenc tevékenységei, ezt csináljuk kb. egész nap. Ja meg a rajzolás.

Alapvetően azért aranyos a Hédi, még mindig simogatja és puszilja a babát, ha nem bújik bele a kisördög. Az Ildiéktől kapott a Marci egy nyuszis szundikendőt, azt mindig hordja utána, ha a kiságyba "felejtené". :) És mikor odaadja neki, mondja, hogy kösz :D (Szinte mindig köszt mond, tessék helyett). Kommentálja mit csinál. Ha csukott szemmel eszik a baba, akkor nem lehet meggyőzni, hogy nem alszik, mutatja a szemét. Mondja, ha mozog, annak nagyon tud örülni. De kommentálja, hogy sír, vagy anya cici ham.

Az altatás a legnehezebb része a napnak. Mire oda jutunk, hogy alvásidő, mindenki kimerült, kivéve a legkisebbet. Hédike ismét csak velem hajlandó aludni, a Marci pedig pont olyankor táplálkozna, természetesen órákig. Így mire a Hédi elaludna, a Marci visít, hogy megunta apa szórakoztatását, mire a Marci szundizna el kis időre, akkor a Hédi ébreszti fel. Ma már azt is feladtuk, hogy mindenki aludjon a saját ágyába, így végül együtt aludtak el, azaz mindkettő rajtam lógva. Aztán persze a Tibi szépen elszállította őket a helyükre, míg ki-ki a maga módján vissza nem keveredett. Reggel persze már mindig 4-esbe alszunk, vagyis aludnánk, ha hagynának.