Ott tartottunk, hogy zenei felvételi a következő megmérettetés. Idén rendhagyó módon a zenei felvételin se vehetett részt a szülő. Ez elég nagy probléma volt, mert előtte Marcival megbeszéltem, hogy erre bemehetek... Az elején az adat egyeztetéséig bent maradhattam. Az elég volt arra, hogy Marci teljesen átmenjen passzívba. A kérdésekre nem vagy nehezen válaszolt. Pedig nagyon pozitívan indult. A név egyeztetés után az osztályfőnök (nagyon szimpatikus nő) rögtön tudta, hogy a nővére milyen okos... És Hubához is régi ismeretség fűzi Hédi reggeli úszásairól. De Marci rossz passzban volt, így nem érdekelte az egész. Többek között közölte, hogy NEM SZERET énekelni. Végül kiegyeztünk abban, hogy zenélni és a zenét nagyon szereti, ha énekelni nem is annyira. Mivel Marci nagyon nem akart kiengedni, ezért még a furulyázásnál bent maradhattam. Ment már neki jobban is, a végére elfáradt, de a tudását azért megmutatta (Orgona ága, legnehezebb számot választotta, legalább százszor elgyakoroltattam). Utána már egyedül maradt bent a felvételiztető tanárokkal. Rejtély mi történt bent. Azt tudom, hogy tapsolni, énekelni kellett (Elvesztettem zsebkendőmet választottuk), amit gyakoroltunk itthon sokat. De hogy Marci mennyire volt együttműködő, abba nem voltam biztos. Miután Blanka is végzett, és kijövetelkor mondtak néhány pozitív szót, biztosra vettem, hogy Marci ezzel elkaszálta magát. Nagyon dühös voltam rá. Beígértem, hogy a Petőfibe egyedül fog járni, én be nem teszem oda a lábam...
Aztán végre eljött az idő, amikor megtudtuk a tényleges teljesítményét. A bébi könnyű kéttannyelvű felvételin se remekelt a fiunk. Legalábbis a szóbelin szintén hasonló passzivitást mutathatott. Még a mese folytatására is egy nagy nulla pontot kapott, mikor itthon állandóan kitalált történeteket mesél. A memória feladatba messze alul teljesítette önmagát és a többi feladatnál is egyszerűbb volt 'nem tudom'-mal válaszolni, mint kicsit is törni magát. A kakukktojás feladat ment, ami Marci szerint nem is volt és az angol mondat visszamondása. De pl. még artikulációra is 0 pontot kapott, amikor tisztán, szépen beszél... Az írásbelin a teljesítménye tűrhető volt. Megérte gyakorolni. Azok a feladatok nagyjából mentek neki. Pontrács, sorozat, irányok... A betűsorból (p, q, b, d) a jó betű kiválasztásánál viszont valamiért többet hibázott. Pedig egész jól ismeri a betűket és ezt itthon tökéletesen teljesítette. A memóriánál szintén nem figyelt. És volt egy olyan alakzatkereső, amit lehet én se tudtam volna. Írásbelin legalább 80 %-ot elért. De az igazgatóhelyettes megmondta, hogy szóbeli gyatra teljesítménye miatt, hiába van várólistán, kicsi a bekerülési esélye.
De láss csodát, a zeneibe teljesítette a felvételit!!! 6 gyereket szórtak ki, így 37-en teljesítették a felvételit. És ígéretet kaptam, hogy a zenei osztályba (testvére révén) biztosan bekerül. Ezzel megnyugodtam.
Majd jött a beiratkozás napja. Hédi barátnőjének anyukájára hallgatva, a nyelvi osztályba írattam. (Bár korábban mást mondott az igazgatóhelyettes.) Jött egy külföldi anyuka, segítettem fordítani, így még egy kis plusz pontot szereztem az igazgatóhelyettesnél. Azt mondta, hogy anyuka, Ön fel van véve. Gyorsan tudatosítottam a Marcit nevét. Ekkor már azt nyilatkozta, hogy nem mondja azt, hogy Marcit nem tudja felvenni a nyelvi osztályba, mert még sokan nem iratkoztak be. De ekkor már úgy voltam vele, hogy a zenei osztály tanárnője szuper, a nyelvi osztály pedig erős, mindegy melyik lesz. Attól tartottam kicsit, hogy Blankát másik osztályba veszik fel.
Elérkezett a felvételi eredmény napja. Ahol azt mondták, hogy Marcit felvették a nyelvi osztályba, és Blankát is! Lesz még egy ovistárs és egy furulyás társ is. Szóval egész kis csapat megy. Marci nem lesz úgy elveszve, mint Hédi, akinek nem hogy az osztályába, de az iskolába se volt nagyon ismerőse. Most már csak helyt kell állni! Mert bizony nyugton kell ülni, figyelni, szabályokat betartani... Éppen ezen izgulok. És pont szeptemberbe változik itthon is minden.
De meglesz a beígért Nerf party (szivacslövés), csak Tibi jöjjön egyszer időbe haza. Én nem vihetem el, mert pocakkal nem javasolt:( Nekem mondjuk szomorú nap lesz, mert kimaradok ebből a buliból, a fiam csillogó szeméből. Szegény Maci már nagyon-nagyon várja.
Megszenvedtük ezt is, de szerencsére eddig jól alakult minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése