Újabb torta

Apa is öregebb lett, így újabb torta került az asztalra. Hédi persze ebből se maradhatott ki. Egyből ott termett és kíváncsiskodott. Miután pedig megkóstolta, rögtön követelte a következő falatokat.

Mindenki szívesen etette a kis éhenkórászt. Végre valami, amit örömmel fogyasztott. Szerintem a Hédi több tortát evett, mint a Papa.

Elégedetten szemlélte, hogy még milyen sok van belőle. Kerülhet a pocakba bőven.

A végén el kellett tüntetni a tortát, mert addig a kiscsaj nem tágult onnan, és csak kunyerált, követelt, kunyerált. Azért engesztelésül kapott egy marcipánfigurát.

Mi tagadás, édesszájú.

Látogatóban Hédi babánál

Hédi baba még mindig tündérke, aki nagyon tudja mit akar és azért tesz is:) Ennivaló ahogy mosolyog, nevetgél, beszélget és énekel:)

Imádja, ha olvas neki az ember, de sűrűn lapozgat, vagy mutatja, hogy jöhet a következő mese.

Enni, öltözni és sétálni sajnos továbbra sem szeret. Enni még a szeme láttára sem szabad, mert akkor neki is az kell, amit mi eszünk, a sajátját pedig anyukájára köpi, vagy keservesen sír, hogy neki nem azt adtunk:) Nem is hajlandó utána már megenni a finom turmixos babaennivalóit.

Hosszú sétákat tettünk vele minden nap, persze Hédike végigaludta őket. A nagy hónak köszönhetően hóembert is tudtunk építeni Szabival a háznál, bár nagy sajnálatunkra Hédike akkor is szundizott, pedig szerettünk volna havas képeket készíteni róla.

Szabi „hosszabb távollétét” Hédike nem tolerálja, még ha csak egy zuhanyozásról is van szó. Tudta, hogy anya a fürdőben van, de úgy gondolta már elég sokáig volt bent, így odatérdelt az ajtó elé, és úgy sírt szegényke, mint ha anya már órák óta elment volna:) Nagyon édes volt:)

Hallgattunk minden nap zenét is, bemutatta tánctudását, ami jobb, mint bárkié a családban:) Bár még Domi babát nem láttam táncolni. Ha ülve hallgatja a zenét, akkor a felső testével táncol, ha állva akkor meg a popsiját mozgatja:)

Sokat gyakorolta a kapaszkodás nélküli lépéseket és állásokat is, egyik este főleg, mikor már rég aludnia kellett volna nagyon belejött, bár szegény nagyon fáradt volt már, de azért kitartóan próbálgatta. És az a fülig érő mosoly az arcán, ha sokáig sikerült neki :)

Kedvenc tevékenysége még mindig az asztalra és ágyra mászás, profin közlekedik le és fel, ha akadályba ütközik (pl. tele van az asztal) nem zavarja, pillanatok alatt lerámolja a földre. :)

Imádja a kabaláit szeretgetni, főleg a majmocskát. Bár elég furcsa, hogy mikor rezeg a majom őt az sem zavarja, ugyanúgy imád akkor is hozzábújni :)

És végül minden tiszteletem az anyukáké, akik hóban is megpróbálják friss levegőre vinni a gyereküket babakocsival, mert felér egy erős kondiedzéssel:) (Így én csak a legalább a babakocsi szélességűre megtisztított járdán próbálkoztam, többi Szabira maradt :) )

Majcsi

A majom nem csak azért az egyik kedvenc játék, mert olyan jó megölelni, mikor zizeg, mert a Hédi azt nagyon szereti, hanem mert tökéletes fogselyemnek is a madzaga. És még az is nagyon szuper, ha a nyakán lóg az állat, vagyis inkább a madzaga.

Kutya lufi

Kiderült, hogy a Zsófi profi lufihajtogató. Kaptunk is az ajánlaton, így a Hédi kapott egy lufi kutyát. A készítés minden egyes lépését nagy érdeklődéssel követte. Le nem vette a szemét a lufiról. Olyan élethűre sikerült, hogy még az orrát is meg tudta mutatni a kutyusnak :)
Először csak óvatosan szemlélgette, majd belejött a lufigyömöszölésébe. Szerencsére nem durrant ki.

Játékbaba?

Mostanára elkezdte érdekelni a nagyiéktól kapott vonat. Már nagyon ügyesen rakosgatja rá a kockákat, sőt már az én tudásom is lehagyta, mert rájött, hogy a vonat kéményére is lehet építkezni. Úgy az igazán érdekes, ha mind a 4 elemét egymásra rakja. Már nagyon megy neki, persze mikor elkezdi tolni a vonatot, leborul, túl magas az építmény.
No, de a bejegyzést nem erről akartam írni, hanem amit minap művelt. A Tibivel szokott olyat játszani, hogy a babái ráülnek a vonatra és utaznak. Most ő is kipróbálta milyen :) Nyilván nem az ő mérete, és mindig felborult a popsija alatt. Furi, mit ki nem próbál :)