Új ágy

Tegnap este megérkezett Hédóka új ágya. Az a tervünk, hogy kipateroljuk a szobánkból (ágyunkból) még az öcsi érkezése előtt, mert ha ő is marad, akkor senki nem fog aludni az első néhány hónapba. Tibit is sikerült meggyőznöm arról, hogy miért nem jó a kb. 30 éves piros heverő egy 1,5 éves gyereknek, így hosszas keresgélés után rátaláltam erre az ágyra. Mint már említettem el is foglalta új helyét (mármint a gyerekágy), így már minden technikai akadály elhárult Hédi kirakására. Azt még nem tudom, hogy fogjuk kivitelezni, de biztos lesz néhány álmatlan éjszakánk. Nekem is hiányozni fog a kis szuszogó csomag mellőlem, és gyanítom ő se fogja jó néven venni, ha éjjel felébred és senki nem lesz mellette, de majd meglátjuk. Egyenlőre erőt kell venni magamon, hogy legalább egy próbát tegyünk.

Egyébként a Hédinek tetszik az új ágya. Reggel felébredt, mutogat a kisszobába és dumál. Gondoltam az új ágyát kommentálja, de rá kellett jönnöm a porszívó zavarta a kisasszonyt:) De amikor elpakoltam a félelmetes készüléket, bemerészkedett a szobába és ki is próbálta. Leginkább a rugózását tesztelte, hogy lehet-e jókat ugrálni rajta :) Játszott rajta picit, majd összefirkálta...

Ma is nagy esemény lesz. Először Hédi születése óta, esti kiruccanásra megyek. Azaz az Ildivel megnézzük az István, a királyt. Ami persze azt jelenti, hogy először nem veszek részt az esti ceremónián: etetés, fürdetés, altatás. Utóbbi sikerességébe még vannak kétségeim, de Tibi egyenlőre pozitívan áll hozzá a feladathoz.

Újabb oltás

Ma túlestünk a 18 hónapos oltáson. Megvolt a szokásos visítás, már akkor amikor meglátta a doktorbácsit, pedig még kapott egy micimackós sebtapaszt is Tőle, hátha ez kicsit feldobja. De csak le akarta kaparni a kezéről...

Fogytunk, vagy legalábbis nem híztunk, aminek az okait ismerem is :) 1. Nem tömtem most bele 250 ml bébiételt méredzkedés előtt. 2. A táplálkozása ismét kritikán aluli. Nem jó a pépes, a darabost meg nem rágja meg, ergo nem emészti meg. Az elfogyasztott mennyiség pedig visszaesett, de azt ráfogom a melegre.

No, és mit mondott a doki ?! Megnéztünk mindent, ez a gyerek ilyen. Anya, apa vékony, genetikai :) Hurrá, többet nem kell problémázni a súlya miatt :)

1,5 éves

Az előző hónapba is elsinkófáltam az összefoglalót, de 1,5 éves kor az szép kerek, úgyh. nem szeretném, ha elmaradna.

Számomra szerintem a legjelentősebb fejlődés a beszédbe történt. Egész nap be nem áll a szája, persze még mindig halandzsázik, de gazdagodott a szókincse néhány számunkra is érthető szóval. Mivel sok állatos könyve van, így sokat gyakoroljuk az állatok nevét hangját. Már mondja, hogy búúú-búúú (ami a bocit jelöli), cic (cica), vau (bár ez már nagyon rég óta megy). Minden lóra hasonlító négylábút (beleértve a zebrát, zsiráfot is) gyí-gyínek nevez. A hintalón ülve is azt mondja, hogy gyí-gyí, vagy a játszótéren a rugós játékokon (pl. a mérleghintán a Dominak, hogy hajtsa jobban:)). Ha bilizni akar mondja, hogy kaka és mutatja is a pelust (persze kaka alatt a pisit is érti). Új szava még a baba, ezt még sok mindenre használja, tehát a kisgyerekekre is, de a pocakomra mutatva is mondja, hogy baba. Gyakori szava a bumba (vagy vmi hasonló). Ezt használja a harangozáskor is, azaz bim-bam helyett, illetve a mackóra is (Füles mackóból) Brumma-brumma. A videon azt énekli, ha valaki nem ismerne rá :)

De ha úgy kérdezzük, hogy hol a maci, mackó akkor tudja miről van szó. Mostanában nagyon szeret minket is etetni, nem csak akkor, ha neki nem kell. Tegnap pl. megosztotta velem a zabfalatkáját (új kedvenc). És mikor berakja a kaját a szánkba, mondja, hogy hamm. Persze mondja továbbra is a kedvenceit az apa, hinta, ott... Talán most az ott a leggyakoribb. Ha könyvet olvasunk, vagyis nem olvasunk, hanem beszélgetünk a képekről, akkor ami érdekli, mutatja és mondja, hogy ott. Ha nem reagálok rá, akkor hangosabban mondja, hogy ott, a végén már nagyon be tud durvulni :)

Hinta-palintát már leváltotta a Hej Gyula, Gyula ének. Ezt énekli leggyakrabban, bár azt hiszem ezt a Linda már említette. Vagyis rengeteget énekel, de ez az amit felismerünk a Buda, Duda szavakból. Igaz néha belekeveredik a gyí-gyí is. :)



Sok mindenre már kifejlesztette a saját jelzéseit. Pl. ha a buborékfújót akarja, akkor nekiáll erősen fújkodni, ha nem kapcsolunk, akkor még erőteljesen hozzáteszi és mutatja, hogy ott. Persze buborékot nem tud fújni, mert ha fúj is, közvetlenül a szájához rakja a pálcika részt, úgyh. inkább a szájába kerül a lé. Meg leginkább a vízbe szereti mártogatni a pálcikát, a habot meg az ujjával piszkálni. De akkor is fújkod, ha forró a hamija, vagy meleg a vize. De csak jelzésképpen, mert ha a szájához rakom a hamiját, nem hajlandó megfújni. Szereti még a csücs szót is használni. Vasárnap pl. a Tibinek addig mondta, és mutatta, hogy csücsücsüljön vele szembe a rúgós mérleghintára, míg meg nem tette. Akkor elégedett volt magával :)

Mozgásba is sokat fejlődött a 2 hónap alatt. Szinte már szalad. Úgyh. ha ráérünk saját lábán indul el, ha elfárad, akkor beül a babakocsiba. Bár előtte mindig bepróbálkozik azzal, hogy vegyük fel. Ha megkérdem ilyenkor, hogy beül-e a kocsiba, akkor rázza a fejét, és jön még egy darabig. Előbb-utóbb azért be lehet ültetni a babakocsiba.

Beruháztunk neki egy kismotorra, mert egy kósza jelet láttunk, hogy érdekli a dolog (lásd a képet). Tibi úgy döntött, ne nőjön fel nélküle (korábban ő ellenezte). De a maximális távolság, amit hajlandó vele megtenni, az a szomszéd lépcsőház. Úgyh. én már nem is cipelem.

A béka és a homokozó lapát még mindig a kedvenc közlekedő segédeszköze. Nagyon érdekli mostanában a nagyok futóbiciklije, illetve a nagy bicikli. Persze 2-szer akkorák, mint ő :) Mondjuk, mostanában nagyon szereti a nagyok tevékenységét figyelni, és hogy ne maradjon le, próbálja utolérni a nagy gyerekeket :) Létrás mászókákra ügyesen felmászik, van amin már csak kettesével hajlandó haladni, ami kb. a teljes lábának a hossza. De megoldja. Egyetlen egy olyan játék van, amire nem jut egyedül fel, az egy függőleges létra, amin elég nagy a fokok közötti távolság. Már maga után húzza a madzagos, huzigálós játékokat is.

Megért szerintem már mindent. Hozza, amit kérek, jön, ahova mondom (és akar is), kidobja a kukába a dolgokat, ha mondom, sőt a nagyobb morzsát is a földről (utóbbit magától). Egyre ügyesebben segít a mosásba. Már majdnem az összes ruhát belerakja a dobba, a maradékot bedobálja a szennyesbe (ha megmutatom neki), a teregetésnél adogatja egyesével a ruhákat, vagy hordja be a szobába, ha ott teregetek (persze közbe a földön húzza, elhagyja...). Sőt tegnap elleste, hogy a megszáradt ruhát, melyik fiókba tettem. Ő is akart segíteni, és a vizeset is oda pakolta :)

Imádja még mindig a fogkefét rágni. Kedvence a rágcsálnivaló és a gyümölcslé. Ja igen, tud egyedül is inni, ha nincs nagyon tele a pohara és tényleg szomjas. Egyébként a szájába gyűjti és kiköpködi. A kanál használata még elég kezdetleges, és nagy kosszal jár, igaz csak ha olyan lelkiállapotba vagyok, akkor gyakoroljuk.

Egyre ügyesebben rajzol, tegnap például a naptáram díszítette ki alaposan. De még mindig jobban szereti, ha mi rajzolunk neki, és utána végigkérdi ez mi, az mi. És amit tud azt mondja is utána. Pl. cic, bumba...

Nagyon szereti a galambokat, cicákat kergetni, közben mondja is, hogy állj, vagy várj meg. Persze nem ilyen érthetően, de a hangsúly és a hossza alapján az akar lenni. Kedvence még mindig a könyvolvasás, illetve a megablocks kockák építése. Mostanában a Tibitől kapott almafával is sokat játszik (golyó gurul le). Plüssöket, babákat szeretgeti, puszilja.

Kb. ennyire volt energiám, de kisregényt tudnék írni róla. Nagyon cuki kislány, akiben egész nap el lehet gyönyörködni. Még mindig fáj a szívem érte, hogy mi lesz vele, ha kibújik a Marci. Hogy fogom tudni szeretgetni. De talán megmarad a rajongása a picibabák és a Pocaklakó iránt, és elég lesz neki, hogy ő babusgathatja majd a Marcit, vagy hogy segédkezhet körülötte. Másrészt meg már alig várom, hogy újra igazi picibaba legyen a háznál, kis ráncos, gyámoltalan lény. Pont azt várom, amitől a Hédinél féltem. Tény és való, hogy még Hédike is elég gyámoltalan, és olyan picike. Gyakran még mindig úgy várja a dédelgetést, mind egy baba.
Ja igen, majd elfelejtettem, bár a nagylányosságát tanúsítja. Még mindig nem tűri, ha ki van zárva valahonnan, ahol vagyok, így a reggeli tusolásom alatt is szórakoztat. Pár napja, elkezdett mosdatni. Miután beszappanozom magam, ő megmossa azon részeim, amit elér. Hogy ez minél jobban sikerüljön, eldönti az öblítős flakont, és arra áll rá. Maradék időbe, pedig dobálja be nekem a kádba a játékokat, hogy tudjak mivel játszani :). Egyébként magát is nagyon ügyesen megmossa, kezét, lábát, pocakját. Igen kis aranyos :)

Gyerek Sziget

Szombaton szerencsére nem esett az eső, de túl nagy kánikula se volt, így felkerekedtünk és megnéztük a Gyerek Szigetet. A hajógyári szigeten került megrendezésre a "Pepsi sziget" gyerek változata. A célunk az volt, hogy a Kaláka koncertet meghallgassuk, és kint legyünk a zöldbe.
De annyi minden volt, hogy ki se tudtuk próbálni a játékok felét se.

Már az elején tátva maradt a Hédi szája a sok gyerek láttán. Ment felfedező útra, árkon-bokron át. Az a tény nyugtatott meg, hogy felcímkéztük a gyereket és ha hiányolna minket, biztos visszahozzák, mert a hangereje mit sem változott. Persze nem volt szükség rá, mert sikerült szemmel tartanunk.

Egy másik nagy szórakozása a pocsolyák voltak. Mindegyikbe megkísérelt belelépni, egybe sikerült is neki... Persze utána nem tetszett neki a vizes szandál és a koszos lába. Mutogatta, meg törölgette :)

Hamar kipróbálta a Lovagkori dobójátékokat. Büszkék voltunk rá, mert fel tudott dobni legalább az állványig, bár a cél közelébe se járt. De sajnos a nagyok mindig elkobozták a labdáit, így leginkább csak nézhette más, hogy csinálja, gyakorlásra nem volt sok lehetősége.

Fotózkodtunk is a középkori hangulatba, de Hédi nem igazán volt partner. Ő inkább már ment volna tovább.

Le is ragadtunk a következő sátornál, ahol kényelmesen helyet foglalt egy bilibo kagylóba és onnan szemlélődött, illetve adogatta a mellette ülő lánynak a kis kagylókat, aki szerencsére partnere volt a játékba.

Innen siettünk a koncert helyét megkeresni, nehogy lemaradjunk róla, ha már azért jöttünk. Még kényelmesen helyet is tudtunk foglalni. Kicsi várakozás után pedig megérkezett a zenekar. Tudtátok, hogy a Kaláka csinálja a Magyar népmesék zenéjét és még most is készítenek belőle új részeket?! De visszatérve a koncertre. Kezdetben a Hédi nagyon bulizott. Énekelt, táncolt, és el volt kápráztatva az élőzenétől.

Mikor elfáradt inkább az ölemből szemlélődött, figyelte a zenészeket. Valahogy sikerült nagyon zenekedvelővé nevelnem. Szeret énekelni, táncolni, zenét hallgatni és élvezi a koncerteket (pedig nem rövidek még a gyerekkoncertek sem). Bár ha belegondolok pici baba korába csak úgy hallgatott, ha táncoltam vele, közbe meg énekeltem neki. És ezt órákig kellett csinálni... Remélem Marci máshogy is ellesz. Most valahogy nem érzem, hogy ilyesmire lenne energiám.

Mikor búcsút intett nekünk Gryllus Dániel, Becze Gábor, Radványi Balázs, mi is felkerekedtünk és folytattuk a felfedező körutat a szigeten. Alig tettünk pár lépést, Hédi máris leragadt a kis vidámparknál. Nagyon nem akaródzott neki továbbmenni. De legyőztük a kísértést és nem ültünk fel semmire, mondván még annyi minden van, minek szórjuk a pénzt.

Volt óriás buborékfújó is. Nyilván innen se mentünk egyhamar tovább.

Bár szerintem a lötyit ők keverték és nem igazán jött belőle buborék, inkább csak hab. Hédit ez persze nem zavarta, lehetett pancsolni vele, és az neki elég :) Ha valaki nem tudná, most a buborékfújó szerelmese.

Simogattunk állatokat.

Volt ott minden. Boci, szamár, pónik, barik, kecskék, nyuszik.

Hédike végigsimogatta mind, bár ha az állat megmozdult, ő is arrébb ugrott :) Nem csoda, hiszen a picik is akkorák voltak, mint ő :) Közbe pedig gyakorolta az állathangokat. 1-2 elég jól megy neki, de ilyen kánaán láttán megkeveredett szegényem :) A kutyát hiányolta a kisasszony, de végülis akadt belőlük elég a szigeten.

Ettünk lángost és ittunk frissen facsart narancslevet. Hédó tudja mi a jó, mind a kettőből betermelt rendesen. Kóstoltunk (pontosabban a Tibi kóstolt) baba kakaót (vmi gabonával van hígítva). Direkt kevertek a Hédinek vmi tápból (hogy ő még nem iszik tejet), de nem is volt hajlandó belekortyolni.

Kipróbáltuk a babajátszóházat. Elég nagy tömeg volt bent. Hédi először egy medencébe kezte, amit telepakoltak kislabdákkal. Mi más lenne érdekesebb, mint ami otthon is van. De egy dagadt nagylány megtépte szegényem (az okát nem tudjuk), úgyh. kiszedtük onnan. Átcsábítottuk egy favasúthoz, ahol minden mozdítható tárgyat az alagútba dugdosott.

Majd egy kisházba sikerült bejutnia. Hol kinyitotta, hol becsukta az ablakokat, de ezt nagyon élvezte. Sajnos mi, hosszas várakozás után eluntuk magunkat, így Tibi kirángatta a házból. Micsoda hisztit levágott érte a Hédi :)

A napot pedig a pöttyös hajóval zártuk. Mindenáron akartam egy pöttyös kendőt én is. Hédi teljesített minden feladatot (Tibi segítségével, vagy csak a két szép szemével :D). És a végén kiderült, hogy a kendő elfogyott, már csak kulcstartó van :(

Úgyh. a napot sajnos ilyen szomorúan zártuk.

Na meg még tetőzte, hogy a HÉV megállóba Hédi közölte kaka. De hirtelen nem tudtunk ott, mit csinálni vele. Szegényem teljesen elkeseredett, hogy bekakakilt (már nagyon rég nem fordult ilyen vele elő, hogy a pelusba kakiljon). Úgyh. lassan el kéne kezdeni a teljes szobatisztaságot. Neki szerintem már nagy igénye van rá, de nehezen barátkozok a gondolattal, hogy az egész lakás pisibe úszkáljon. De hamarosan túl leszünk ezen is :)

Táncóra

Ildi már eltervezte, ha nagyobbak lesznek csemetéink, akrobatikus rock & rollra fognak járni. Gondolom majd nekik is lesz hozzá 1-2 szavuk.

Mindenesetre Tibi úgy döntött, ideje az első lépéseket megtanulni. Első óra anyaga, hogyan fogják meg egymás kezét. Mindkettőnek kezdetben nagyon tetszett az új helyzet, később Domi az egyéni táncot választotta, Hédi pedig kergette, hogy megfoghassa a kezét :D