Pici babák

Bizony, már két pici babánk is van! Este Marci fürdetése után a kislegénnyel foglalatoskodtunk, így Hédi kihasználta a lehetőségeket, és nekiállt kipancsolni a kiskádból a vizet a szoba közepén. Már nyakig vizes volt, mikor észbekaptunk. Mondtam neki, hogy muszáj levenni a vizes ruhát, és pechemre megkérdeztem akar-e a pici baba vizébe fürdeni. Persze, hogy akart ő is olyan bánásmódot. Ő is akar ott fürdeni, mint a pici baba, függetlenül, hogy a víz mélysége kb. 5 cm-es, mivel még vigyázunk a Marci köldökére. Mondanom se kell, hogy a lehető legrövidebbre fogtuk a fürdőzését, az ágyunk/fél szoba mégis úszott a víztől. Hédi persze rendkívüli módon élvezte.

Újra kipróbálta, milyen a pelenkázón öltözködni. Ott is teljesen elhagyta magát, mint egy igazi pici baba, bár már erősen kinőtte, szinte mindene lelógott róla. Nem pakolt, nem rámolt, mint amikor a Marcit pelenkázom, és ő is felcsücsül az asztalra. Nem hadakozott, tiltakozott, mint esténként szokott. Szépen hagyta magát felöltöztetni.

A végén még az ölembe is bekéredzkedett egy kis szeretgetésre, ringatásra. Pedig ezt utálta kiskorában, és most se az a hosszan bújós baba. Szeretgetni, szeretgetve lenni szeret, de hamar ráun és megy az útjára.

Egyszer kipróbálhatta, hogy milyen lehet a Marcinak, de rendszert azért nem csinálunk belőle.

Első levegőzés

Ma megejtettük Marci első levegőztetését, olyan szépen süt a nap, hogy nem vártuk meg a teljes 3 hetet. Mindjárt 10 perccel indítottunk. Az 56-os bundazsák is olyan hatalmas rá :) A két lába kényelmesen elfér a zsák egyik szárába :D

Kb. 21 hónapja Hédivel.

Már hiányzott :)

Lassan pótolom a korábban elkezdett, de nem befejezett bejegyzéseket, de most először a mai reggelt írom le. Tibi jó korán 7 körül elment dolgozni, minket hármasba hagyva. Marcit sikerült lassacskán egy kicsit elcsitítani, így a Hédivel nyugalomba tölthettük el a reggelit, sőt még a hosszú bilizési procedúrát is megejtettük. Utóbbi azért hosszú, mert ha egyszer sikerül ráültetni, nem lehet levarázsolni onnan. Tudja, hogy olyankor mindig játszunk vele, olvasunk és csicskáztathat minket. Elhiszem jól érzi magát olyankor. Aztán Marcika tisztába tevésére került a sor. Hédit is olyankor felültetem a pelenkázóra. Először mindig megszeretgeti a Marcit, majd elkezd rendezkedni az asztalon, főleg a csecse-becséit aggatja magára. Pont kibányásztam az öcsit a kakiból, mikor egy hatalmas lövéssel beborított minket a "szép aranysárga" kakival, azaz engem nyaktól-a talpamig, Hédi keze lábát, azaz ami a közelébe volt. Ő megúszta. Örültem neki, hogy legalább őt nem kell teljesen átöltöztetni. Mire gyorsan kibújtam a kaki kupacból, a szökőkútja is beindult és beterítette magát is, igaz "csak" pisivel. Utóbbi mindennapos. Mikor a kórházba panaszkodtam, csak annyit mondtak, hogy kisfiú. Közbe a Hédi is észrevette, hogy őt is elérte a sárga áradat, úgyhogy nem csak a Marci, hanem ő is sírt. De aztán lassan mindenki megtisztult, és lecsitultak. Mire anyu ideért, már én is fogadóképes állapotba kerültem.

Azért írtam, hogy már hiányzott, mert Hédike specialitása volt, hogy az éjszakai tisztába tevésénél mindig sugárba lekakilt, annyira, hogy az éjszaka közepén nem volt elég, hogy pelenkázni, etetni kell, de még tusolni is mehettem. Csodálkoztam, hogy ennyit jelent, hogy a Marci nem hasfájós, nincs tele a pocakja gázokkal, így ha kakil is pelenkázás közbe, kivédhető. De ez a kirobbanása minden eddigi emlékemet felülmúlja. Olyan váratlanul ért és olyan gyorsan, olyan mennyiség, hogy még ide is lejegyzem, fotóval inkább nem dokumentáltam :)

Tanulság: vigyázni kell ezekkel a kisbabákkal :)

Első szeretgetések

Első kézben tartások. Bár betudható családfának is, amin a szűk család szerepel, bár az aprónép hiányzik.

Egyetlen dédi papával, akit dédunokái mindig felvidítanak, és jelenlétükben 10 évet fiatalodik:

Dunai dédi mamával, aki közölte, hogy ő nem üvegen keresztül akarja nézegetni legkisebb dédunokáját, hanem már végre kezében dajkálni:

Fityei dédivel, aki mindig alig várja, hogy megkaparinthassa egy kis időre a babócát:

Mamával, aki velünk tölti az első hónapot, és megpróbálja az entrópiát csökkenteni nálunk, közben pedig az unokáival is játszani:

Papával, akinek Marci már most beállt a rajongói táborába:

Ildi nagynénivel, akinek a pocakjába ott lakik a legújabb játszópajtás, így anyai ösztöneit elővéve foglalkozik Marcikával:

Karcsi nagybácsival, aki szerint az lenne az ideális, ha 3 hónapos babák születnének, mégis szívesen felvette jövendő keresztfiát, míg valaki ki nem vette a kezéből :

Hédike számol

Már nem tudom eldönteni, hogy a lányunkból fizikus, matematikus, vagy énekes lesz, mert egyre több oldalról mutatja meg tehetségét.

Mostanában azzal lep meg bennünket, hogy számol. Tisztába vagyok vele, hogy korából kiindulva nem ismerheti a mennyiségeket, azaz a számok jelentését se, és nem igazán hinném, hogy ekkora géniusz lenne. De ettől függetlenül ügyesen mondja a számokat 1-10-ig, persze kihagy, ismétel. Tudja, hogy sorba kell böködni a virágokon, kacsán stb. és közbe mondani, hogy egy, kettő...

Továbbra is csak ismételni tudom magam, hogy okos lányunk van :)