2011. július 7., csütörtök

Marci foga és a kis Picasso



Most tényleg biztos vagyok benne, hogy pár napon belül Marci foga kibújik. Látni a kis lyukacskát ahol töri át magát az első fehér tüskéje.


Ma kreatív napot tartottunk Hédivel. Szégyenszemre nem teljesen az volt a célom, hogy Hédi alkotó tehetségét fejlesszem, sokkal inkább akartam magamnak néhány nyugodt percet, amikor tudom az dolgaimat csinálni. Így elővettem karácsony óta a szekrénybe lapuló festékeket, amivel az Ildi lepett meg, azaz a Hédit születésnapjakor. A festék pontos leírása üveg festék, amivel a gyerek tökéletesen össze tud pacsmagolni mindent, miközben persze fejleszti a kreativitását, kézügyességét. Lehet, hogy lusta, vagy szívtelen szülő vagyok, de úgy érzem, hogy az idegeim nem bírják el a festékben úszkáló gyerek és lakás látványát. A festék vagy kijön/lejön, de leginkább nem. Úgy vagyok vele, ezt inkább csinálja majd a bölcsibe, oviba, addig pedig kibírjuk festés nélkül is. Na de most a Hédinek volt egy jó napja, amit roppant módon élvezett. Megértette, hogy csak az ajtó üvegére rajzoljon, de mi van a kezével, amit mindenhova belekent, és az elcsöppenő festékkel, mert azt már nem értette meg, hogy ne fogjon meg semmit és maradjon egy helyben... Egyszer kibírtam,ő pedig nagyon boldog volt.


Az eredményt pedig percenként meg kell nézni, mert le nem moshatom, amíg Apa nem látja :) Még jó, hogy a Vevő tegnap járt nálunk :)

2011. július 6., szerda

Első nap a bölcsődében


Pontosan egy hete érkezett meg a hivatalos értesítés is a bölcsődei felvételről. Azaz Hédi felvételéről, Marci elutasításáról. Szombaton pedig meg is ismerhettük a bölcsődét, ahova látatlanba kellett felvételizni, mivel a bölcsődék nem szerveznek nyílt napot, megismerésére pedig a játszótéri anyukákon keresztül van csak lehetőség. Nagy izgalommal indult el kis családunk (mivel Marcit is el kellett vinni, így Tibinek se volt menekvés) a Bóbita Bölcsődébe. Megtudtuk, hogy Hédi a Katica csoportot fogja gazdagítani. Ide 2 év feletti gyerekeket válogattak be, de szerintem Hédi a legidősebb, legalábbis ő beszélt legszebben, ő teljesen szobatiszta... Bár láttuk most is jár 3,5 éves gyerek a csoportba, azért a bölcsőde igazgató ismét megkért, hogy januártól vigyem el onnan a Hédit :( A gondozónő nagyon kedves, középkorú, tehát tapasztalatokkal bőven rendelkező nő. Nevezetesen Ica néni.


Idén 5-en kezdenek a csoportba, és 1 gyerek marad az előző garnitúrából. Pontosabban a csoport felébe, mert a katica csoport két részre van osztva. Két összenyitható szobából áll, közös vizes blokkal, külön gondozóval.
Hédi jele a halacska lett. Mondhatnám, hogy ő választotta, de nem igazán érdekelte a téma. Nagy nehezen kicsalogattam az előtérbe, ahol a jelek voltak a szekrényre ragasztva. Rájuk nézett, majd ment volna vissza játszani. Végül javasoltam neki a halat és a tulipánt (a mackó foglalt volt már :(), majd a szekrényen megmutatta a halat és kérdezte, hogy "már bemehetek?" Így lett Hédi jele a halacska. Végülis megenni nagyon szereti őket, no meg követ dobálni az élőhelyükbe :)


A játszószoba és a hozzá tartozó helységek nagyon barátságosak. Nemrég lettek felújítva, így tényleg megfelelnek a mai követelményeknek. Szerintem semmivel se rosszabbak, mint a magán bölcsődék. Sok a játék. Szobába is van csúszda, hintaló, babák, kis konyha, építőjátékok és még ki tudja mi minden. Festenek, gyurmáznak is a gyerekekkel. Szóval az első benyomás nagyon pozitív.
Az egyetlen gond a beszoktatás. Szeptember 7-én lehet csak elkezdeni. "Kiverekedtem" magamnak a legkorábbi időpontot, mivel folyamatosan történik a beszoktatás. 3 hetenként jönnek az új gyerekek, mert 3 hétig tart egy gyerek beszoktatása. Ez nekem nagyon sok, mivel szeptemberbe már be kellene járnom... Így már érthető, hogy miért beszéltek korábban novemberi kezdésről is. Láttam, mást is pofonként ért.
Ami furcsa számomra, nekünk kell WC papírt, zsebkendőt, szalvétát, szemeteszsákot vinnünk. Sőt még egy jelképes "belépő" játékot is. Hogy ezt miért nem építik bele a bölcsőde díjába?!
Marcinak is nagyon bejött a hely. Szerintem az összes gyerek közül ő élvezte a legjobban a bölcsődet. Nagy terem, ahol szabadon mozoghat. Felmászhat mindenre, nem cibálják el sehonnan, nem vesznek el tőle semmit és persze közbe mindenki róla lelkendezik :)
Így telt az első 1-2 óránk a bölcsődében. Remélem szeptemberbe is csak csupa pozitívumot tudok elmondani róla.

2011. június 25., szombat

Majdnem doktor úr


Ez a bejegyzés nem közvetlenül Hédi és Marci babáról szól, de elég fontos eseménynek tartom ahhoz, hogy elbüszkélkedjem vele. Tibi túl van a nyílt PhD védésén. Természetesen sikeresen, 18/18 ponttal. Nem meglepő módon messzemenően túlszárnyalta a követelményeket (ezt az egyik bíráló mondta). Most már csak a formalitások vannak hátra, hogy hivatalosan is Dr. H. Tibor legyen. Így még büszkébbek lehetünk okos, már-már zseni, néha kicsit professzoros Apára.


És hogy honnan indult Apa, Dédi utólagos engedélyével idézek egyik leveléből:
"Tibikém amig hallgattam az előadásodat egyszer csak megjelent előttem az a 6-8 éves Tibike aki a kérdéseivel bombázott fáradhatatlanul. Palacsinta sütés. !!!!!!! miből van a liszt? buzából,igen de mitől fehér,? mert hántolják száritják megőrlik. miből van az olaj? és hogy készül? hosszas magyarázat,ujabb kérdések / közben sülnek a palacsinták és ügyesen töltőgeted őket már azt hittem,hogy a mai napra rendeltetett kérdez-felelek befejeződött, akkor jött a következő miért kétszinü a tojás és miért van két féle anyagból????Szerencsére befejeztük a sütést és a legkézenfekvőbb megoldás adta magát. Kóstoljuk meg a palacsintákat, utána irány a medence szóval megoldodott a gordiuszi csomó. Persze ez csak egy eset a sok év alatt összegyült történésből."


Most Hédi bombáz minket kérdés özönökkel. Elkezdődött a "miért" korszak. Egyetlen egy eseményről 5 percig tud, "miért"-tel kezdődő kérdéseket feltenni. Igyekszem kitartóan válaszolni a kérdéseire, hogy ő is olyan kíváncsi, kutató természet legyen, mint az Apukája. Néha azért mély lélegzetet kell vennem, hogy ne azt mondjam órákon át tartó faggatás után, hogy "csak".
Egy példa az egész napos kérdezősködéséből:
-Miért járt tornázni a Marci?
-Mert kifli volt.
-Miért volt kifli?
-Mert ferdén feküdt a pocakomba.
-Miért feküdt ferdén a pocakodba?
-Mert úgy volt kényelmes neki a hasamba.
- Miért úgy volt kényelmes neki?
- Mert úgy volt helye.
- Miért úgy volt helye?
- Mert olyan alakú a hasam.
- Én is jártam tornázni?
- Igen, Te is.
- Miért...
Amíg megfelelő választ nem kap, addig ez megy jó sokáig. De, hogy mikor elégíti ki a válasz, azt nem lehet tudni. Majd talál egy új témát, és jönnek az újabb miért záporok.


Ha így folytatja pár év múlva mi fogunk ott ülni a kicsi Hédi doktori védésén?!

2011. június 23., csütörtök

Szívroham



Szerencsére túléltem én is és Marci is. Emlékszem Hédinél először akkor jött rám igazán a frász, amikor megláttam az íróasztal tetején ücsörögni. Marci sem kímélt meg. Még csak pár napja tud kapaszkodva felállni, de ma már a Hédi ágyán találtunk rá, ahogy igyekszik felkapaszkodni a mellette lévő (nem túl stabil) szekrényen lévő játékért. Neki még mélység érzete sincs. Mázli, hogy időbe rajtakaptuk és nem esett le. Azóta persze rögtön Hédi ágyát rohamozza meg. Sajnos már nem okoz gondot neki feljutni oda, és máshova se. Megkezdődött az igazán nehéz idő, amikor már a földön se hagyhatom nyugodtan, mert sose lehet tudni, mit talál, hova megy, mit eszik meg. Az ujjmotorikája is jól fejlett. A legkisebb szöszt, morzsát, cérnát is fel tudja csippenteni, majd előbb utóbb a szájába varázsolja őket. Azt hiszem nem fogunk unatkozni. Eljött az idő, amikor nemcsak a Hédit kell korlátoznunk, hanem Marcinak is határt kell szabni. Ha eddig nem tőlünk zengett a szint, akkor mostantól fog csak igazán: "Hédi ne csináld, Marci nem szabad, Jössz le onnan..." Lehet ezt másképpen csinálni? Én vagyok csak ennyire kiabálós szülő, vagy más gyerekek is szelektíven hallanak? Végül is kit érdekelnek a szomszédok, a lényeg, hogy Marci nem áll meg a fejlődésbe és Hédi is életrevaló gyerek. Csak a Marci kezdene már mászni is és a Hédi is szófogadóbb lenne... :D

Első hajvágás


Sokáig húztam, de most már muszáj volt egy kicsit megkopaszítanom pici fiamat. Elől már tényleg kezdett túl hosszú lenni a haja. Belelógott a szemébe, és szinte mindig megizzadt tőle a homloka.


Erőt vettem magamon, fogtam egy ollót és tőig lenyisszantottam. Nem feltűnő, máshogy úgy is kikopott a haja, így legalább mindenhol hasonló hosszúságú. Szerintem így is gyönyörű. A különleges vöröses tincsét pedig elraktam emlékbe. Szép mennyiséget sikerült összegyűjtenem :)