Csak a tegnapi bejegyzés kellett, mert ma elkezdett lépegetni. Na jó, nem órákat sétálgat a lakásba, mint a Domika teszi, de hamarosan eljön az idő. Kezdtem aggódni már, hogy a Hédi nem akar elindulni, sőt, ha vezetik és van vmi a lábán, még csak nem is jól tartja. De ma láttam, hogy próbálgatja az állást, nem az ágyon!! És hívtam magam felé. Nyilván nem voltam messze. És jött. 3-4 lépésnél sose tett meg többet, és bedőlt a karomba. De nagyon büszke volt magára. Nagyon boldog volt, hogy neki is sikerült, két lábon eljutnia hozzám. Szívesen gyakorolta a lépegetést. És még a Tibinek is bemutatta tudását. Szóval most már nem félek, hogy majd gyógytornára kell járatni megint. Még egy kis türelem, és hamarosan ő is két lábon járó manó lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése