Az elmúlt két hónapba Marci iszonyú sokat ügyesedett, fejlődött.
Szexepile még mindig a vörös haja, ami elől egy tincsbe olyan hosszú, hogy már lassan a szemébe lóg, és le kell vágnom, hátul meg még mindig megvan a hatalmas kopasz foltja, pedig már alig van háton. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ehhez a vörös hajhoz, kék szemhez, folyamatos mosoly párosul. Bárkivel találkozunk, úton-útfélen mindig le van nyűgözve tőle. "De jó pofa haj." "De jó kedvű, mosolyog..."
Amióta ismét Pesten járunk gyógytornára, és ott fogtak, hogy mozgásban kicsit elmaradottak vagyunk, beturbózott. Már azon a héten, bemutatta forgás tudományát. Amit azóta olyan jól felfejlesztett, hogy csak pörög-forog.
Néhány hete, azaz azon az ominózus játszóházas napon, elkezdett haladni, igaz még csak hátrafelé. Később ezt tovább fejlesztette, azaz úgy haladt előre, hogy kitolta magát a kezével, megpróbált felállni, azaz kinyújtotta a lábát, fejre esett, és a fején tolta magát előre. Pont mint egy hernyó.
A héten pedig egyre többet áll négykézlábra, ahol pár másodpercet tartja magát, aztán vagy a lábai szétcsúsznak, vagy ahogy próbál előre mozdulni pl. kutyázni elbillen.
Ma pedig megtörtént a csoda. Elkezdett kúszni, de úgy igazán. Megfelelő cél érdekébe pl. papír, Hédi kezében lévő játék hihetetlen rohammal halad előre. Vége a nyugodt perceknek. Innentől kezdve már nemcsak az ágyon nem lehet egyedül hagyni, de a szobába se igen.
Dumál, főleg, ha panaszkodik. Ma-ma-ma, ba-ba-ba, gyá-gyá. Morog, általában azt a játékoknak, rágicsálás közben. A sírásánál is olyan szépen meg lehet különböztetni, hogy baj van és rohanni kell, mert akkor olyan elkeseredve sír (pl. beszorult a lába, becsípte az ujját), vagy csak unatkozik. Ő is kezd ravasz lenni. Szépen eljátszik. Néha azért rá szoktam nézni, nem-e tiltott zónában van. Ha észrevesz, akkor egyből elkezd panaszkodni, hogy menjek oda, vegyem fel, egyébként pedig játszik tovább.
Kifejezi az igényeit. Most kezdi a ledobálós játékokat. Ha pl. kidob a hintaszékéből valamit, visszakéri. Ezt úgy teszi, hogy erősen arra néz, szinte mutat utána, és panaszkodik.
Az evészet siralmas, úgyh. bolti üvegest kap, 2 kanálért nem pancsolok, arról nem beszélve, hogy nem sok idény gyümölcs, zöldség van. Bár a gyümölcsökkel lassan megbarátkozik, van hogy 30 ml-t is megeszik, a főzelék evés 2-3 kanál után sírásba fullad. Pedig a bolti bébiételnél, szinte mindent cukroznak: barackot, sütőtököt is. Csak tudnám minek, mikor ezek alapból édesek. Az elején 2-3 kanál erejéig nyitja a száját, aztán szorítja, de megfelelő szórakoztatás mellett, pl. ha elmosolyodik, ki lehet cselezni, a végén köpköd is, sírásnál pedig befejezzük. Kedvence: barack banánnal.
Imád repkedni, szereti ha dobálják. És a legkisebb foglalkozást is sok-sok mosollyal hálál meg.
Játéka egyre bonyolultabbak, már nem csak nézegeti, rágicsálja a játékokat, hanem ütögeti földhöz, egymáshoz. Ledobja, lerakja, felveszi.
Szeret labdázni, talán most az a kedvenc. Elgurítja, eldobja, aztán pedig utána ered. A kukacot (húzogatós játék) már a madzagánál fogja magához húzza, ha nem éri el (kúszása előtt), hogy le tudja rámolni. Nagyon szeret kirámolni kosárból, dobozból.
Még a kb. 30 cm magas ikeás tároló dobozból (ebbe vannak a játékai) is kirámol. Felkapaszkodik a szélére először egyik, majd másik kézzel, ügye ekkor már rajta van a testének jelentős súlya, erre felbillen a doboz, és már szabad az út a játékaihoz. Egyre több helyre próbál felkapaszkodni, felcsimpaszkodni.
Örülök ennek az ügyesedésnek, de vannak hátrányai. Ilyen a pelenkázás. Mivel nem marad meg a popsiján 1 percig se, nem egyszerű mutatvány pelust cserélni. Bevetek néha érdekességeket, ami esetleg 10 mp nyugodt létet eredményez, de aztán folytatja a pörgés, forgást, kúszást, mászást, rámolást.
Fegyelmezés is egy külön kérdés. Van, amit a Hédinek nem szabad. Nyilván a Marcinak se, de ő még nem ismeri a játékszabályokat, őt csak a kíváncsiság hajtja. Nem vehetem ugyanazon kalap alá a két gyereket. De Hédi már felfogja, hogy ugyanazért a dologért a Marci "más büntetést" kap, azt nem, hogy ő megszegi a szabályokat, a Marci pedig csak tanulja. Időnként látom a Hédit, hogy nem érti a helyzetet, igazságtalannak tartja a maga módján.
Mondjuk a Hédi is fegyelmezi szegény Marci eléggé. "Marci ezt neked nem szabad." és elveszi tőle az éppen tiltott dolgot, nem ritkán előfordul, hogy csak a Hédi tiltja meg. Néha ez segítség, mert tudom a Hédi félti a könyveit, legalábbis a Marcitól, így azokat ritkán kaparintja meg csócsálni. Néha a lábánál visszahúzza, ha olyan helyre menne a Marci. Szóval időnként jó, de sajnos Hédi néha el tud durvulni. Facsargatja, cibálja a kezét, nyomkodja a fejét és fogalmam sincs miért. Sokat ki kell bírnia szegény Marcinak, de szerencsére ennek ellenére is egy igazi boldog kisbaba, aki ha kicsit lassabban is, de szépen fejlődik.
nagyon kis cuki a szépfiú:) de hiányoljuk az egész lakást bebarangoló-kúszós videót:)
VálaszTörlésolyan mint egy kis fóka, úgy kúszik:) legalábbis nekem ez jutott eszembe róla:)
Mert olyan videóm még nincs :(
VálaszTörlésMásrészt amikor megírtam a bejegyzést, még nem kúszott olyan intenzíven.