Hubácskánkról eddig nem sok szó esett, pedig több mint 4 hónapja, ő is a családunk aktív tagja. És a nagyoktól gyakran halljuk, hogy mindig csak a Huba.
Viszont ha a legkisebb problémája van, pl. hiába szól, senki nem megy oda hozzá úgy fél percen belül, olyan krokodil könnyeket tud hullatni. Ő az első gyerek, akinél nagyjából meg tudom különböztetni a sírásait. Mikor panaszkodik, mikor akarja, hogy felvegyük, és mikor kell sietni, mert tényleg baj van.
Hason már azt is tudja jelezni, hogy felvegyük. Ilyenkor nem támaszkodik a kezére, hanem repülő pózba (ahogy felemeled) rakja a kezeit.
Mozgása sokat fejlődött. Már kétszer átfordult hasról hátra. Véletlenül és nem is láttam. De inkább a bizonytalanság tartja vissza. Már lehetett látni, hogy képes rá, de megijed, mikor kibillenti a testét. Tegnap egy kaotikus estén, odamentem hozzá, hogy miért sír és éppen egy vonaton kapált, mikor hassal lefelé raktam le. A másik alkalom a kiságyban volt. Mikor a bébiőr madzagját rángatta nagy élvezettel, mikor esélye se lett volna elérni.
A hasán már körbe forog, ha el akar érni valamit. Tökéletesen nyúl már a tárgyakért, megfogja rázza őket, sőt szándékosan csörgeti. Nem is tudom, mikor történt a nagy váltás. 3 hónaposan még csak ráfogott a keze ügyében található tárgyakra, most meg már célirányosan mozog a kiszemelt játék felé. Persze ehhez az is kell, hogy már hason a kezeit tudja emelgetni. Sőt ki is tudja már tolni magát nyújtott kézzel. Ha háton van, akkor meg már fogja két kézzel is a játékot.
Előfordulgat már, hogy a fenekét is felemelgeti, készül a kukac mozgásra. És a lábával próbálja előre tolni magát, de különösebb haladó mozgást nem produkál.
Élvezi már, ha a levegőbe emelik, Tibi feldobja, vagy ha a lábamon hintáztatom.
Még mindig nagy nyálazó. Már hónapok óta jósolják a fogát. Néhány perc alatt nem csak az ember vállát, kezét, de a földet is képes eláztatni. Ilyen képessége még egyik gyereknek se volt. Most kezdem el érteni, hogy egyes anyukák miért raknak a babára előkét, a nyálazás miatt. Van, hogy Hubát többször át kell öltöztetnem, mert a mellkasánál átáztatta teljesen a ruhát és már nincs olyan meleg.
Szívesen cseverészik még mindig. De kacagni nem igazán hallottam még:(
Kedvenc kedvtelései között van a keze és a lába rágicsálása. Legyen bármilyen csörgő a testrészei előnyt élveznek. Nagyon oda van a rongyikért. Eddig egyik gyerek se érzett vonzalmat irántuk. Inkább a címke volt a nyerő. Huba a textilpelussal is teljesen boldog. Kibányássza maga alól és elrágicsálja.
Szegényem már most sokat kapott az élettől, vagyis leginkább a bátyjától. Marci rajong érte, de valahogy nem tudatosul benne, hogy élő, sérülékeny lényről van szó. Cibálja, emelget, visítozik. Szeretgeti, de közben ráfekszik. De látszik a lelkesedés. Reggel, ő az, aki rögtön rohan a Hubához. Szívesen szórakoztatja, rázza a csengőt. Sokszor kéri, hogy rakjam az ölébe. Ha valaki az utcán vagy bárhol olvadozik a Hubától, ott van, hogy Huba bizony az ő kistestvére. Puszilja este, puszilja az oviba. Tényleg örül neki.
Hédi más tészta. Neki már sok a dolga, kevesebb időt tölt itthon. Nincs ideje Hubával foglalkozni. Inkább tudomásul veszi, hogy van, de inkább más tevékenységgel tölti ki a kis szabadidejét. Azért ha sír a tesó, ő is próbálja nyugtatni (önként is).
Testi változások is végbe mentek. Huba szeme bebarnult. Néhány hete még barnás-kék volt, most meg már barna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése