Vasárnap eljutottam végre Kápolnáspusztára a bivalyrezervátumba. Ez a hely a Kis-Balaton mellett található. Célja a génállomány megőrzése és a fajbemutatás. Szegényekből már nem sok van Magyarországon.
A csapat egyik fele biciklivel jött, a másik fele autóval. Anyu vigyázott a Hubára (autóban aludtak), így én Hédivel, Blankussal, Karcsival jártam körbe a tanösvényt, majd repetáztam a csapat másik felével.
Mikor beléptünk, az állatsimogatóba megláttam a csacsikat, így máris szívembe fogadtam ezt a helyet.
A tanösvényt végigjárva sok mindent olvastunk róluk. Megtudtuk, hogy a fiú bivalyt hívják tinónak, és ha az felnő lesz belőle ökör. Ezekkel a fogalmakkal mindig bajban vagyok:) Megtudtuk, hogy szimbiózisban él számos állattal. A barázdabillegető a hátán utazik, cserébe az élősködő rovaroktól megszabadítja.
Az ürge (veszélyeztetett állat!) pedig élvezi a bivaly legelőket, hiszen egyre szűkül a nyílt füves rész, amit ők annyira szeretnek. A nagytestű ragadozómadaraink fontos tápláléka. Téli álmot alszik. Sajnos barázdabillegetőt nem, de számos ürgét, illetve ürgelyukat láttunk.
No és a lepénye méretén is elcsodálkoztunk. A gyerekek jókat mulattak rajta:)
Nagy örömömre hagyták magukat simogatni, etetni, vakargatni. Később a neten olvastam, hogy szeretik is. Lehettem volna bátrabb. Persze vakargattam őket, de mikor a hatalmas állat megmozdult, azért én is hátraléptem.
De találkoztunk nagyon fiatal állatokkal is.
A bivalyok mellett egy szürke marha csorda heverészett, a kedvenc hajas fajta:) De most rájuk nem fordítottunk akkora figyelmet. Azon azért meglepődtem, hogy ők télen is kint vannak, nem terelik be őket istállóba, mint a többi tehenet vagy bivalyt.
A gémeskutat is megismerhették a gyerekek. Megtudtuk, hogy szegény gulyás megizzadt nyáron, mire megitatta a bivalyokat. Hasznos találmány volt számára.
A kilátón sétálva megtudtuk azt is, hogy a denevérek az év emlősei. Természetesen védettek. Ők az az egyetlen ma élő emlős állatok, amely képes aktív repülésre. Itt pedig számos denevérládát is kihelyeztek, mivel a barlangok, odvak (denevér szállások) kis száma is hozzájárul a denevérek számának csökkenéséhez. A panelban jó pár éve Linda is találkozott egy denevérrel, amit Tibi persze kitelepített. Szegény lehet csak otthont keresett. Lehet nekünk is kellene odút telepítenünk?! De a denevér nem szép, és félelmetes állat....
A játszótér is nagyon ötletes volt. A fáradt gyerekek itt pihenhették ki magukat.
Én személy szerint nagyon élveztem az itt töltött időt. És a gyerekek se panaszkodtak. A tojáskereséssel (amit persze nem leltünk) még Blanka érdeklődését is fent tudtuk tartani. Aki az állatsimogatóban Karcsi nyakából visított, mert közeledett feléjük egy szamár:D
Szegény Hédit addig szekálták, míg Domitól átvette a biciklit és ő tekerte haza (25 km). Szegényem csonttá fagyva érkezett meg. De hősiesen megtette ezt a hosszú dimbes-dombos távot. Persze útközben a zalakarosi cukrászdában tett látogatás nem volt ellenére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése