Fodrászkodás

Jajj, mit tettem... Megnyírtam a Hédit. De hogyan?! Azt hiszem, ha meglátja nagykorába, lenyakaz :) De ha lenne Fodrász cégérem, magam verném le:) Mentségemre legyen szólva, hogy ez a második alkalom, amikor megnyírok vkit. Az első áldozat a Tibi volt egyszer, aki utána fodrászhoz akart menni (nem ment el, csak hetekkel később), pedig azzal még elégedett is voltam (miután megszoktam, addig pedig finoman szólva jót kacagtam rajta).

Na de a mostanival... Kénytelen voltam megtenni, mert a Tibi mindig csak ígérgette, és már szegény gyerek nagyon katasztrófálisan nézett ki, illetve nem nézett ki, mert a szemét is eltakarta a haja. Úgyh. a tettek mezejére léptem, fogtam az ollót és Hédi után eredtem. Aki nyilván nem hagyta magát, és az ollót akarta megszerezni. Az első nyisszantásnál már eldőlt, a haj sorsa. Túl magasan vágtam el a hajat, de ezek után nem volt mit tenni, a többit is nagyon meg kellett csonkítani. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy szép hullámos lett a nyírás, de a kiigazítást már nem vállalom, mert a végén haja se marad :) Reméljük tobábbra is gyorsan fog nőni a hajacskája, és hamar eltűnik az alkotásom. Arról nem is beszélve, hogy tiszta fiús lett, főleg így kékbe :(