A kis játszótéren jártunk, ahol az a nagyon jó mászóka van, amin Hédi segítség nélkül közlekedhet, csőbe bújhat... Ki is használta a lehetőséget, ment is rajta jó sok kört, fel-le... A többi játszótéren, ha elfárad a sok mászkálásba, leül homokozni. Ezen a játszótéren valahogy nem szeret lapátolni, "sütni-főzni", pedig itt rengeteg homokozójáték van.
Na ez is megér 1-2 mondatot. Itt rengeteg gazdátlan homokozójáték van, gondolom az Anyukák itt hagyják a játékokat, hogy ne kelljen minden nap cipelni őket, és legfőképpen ne a lakásba hordani a homokot. Egy utcával arrébb, szintén van egy általunk kedvelt játszótér, ahonnan meg jelenlétünkbe lenyúlták a lapátunkat :(
Visszatérve a Hédihez, jobb helyet nem talált pihenni, mint a mászóka tetején a cső kijárata előtt lecsücsülni. Fel nem akartam mászni érte, kérlelésemre nem mozdult, vártam mi fog történni. Gondoltam, ha 1-2 gyerek megtapossa, csak arrébb megy, és magamba örültem, hogy most legalább nem a cső közepét választotta :) De nem ez történt, amíg a gyerekek próbáltak kikecmeregni a csőből, és valahogy keresztül vergődni a Hédin, a kiscsaj kihasználta az alkalmat, hogy megsimogassa, megpuszilja (ami a buksija odadugását jelenti) őket :) Nem zavarta, hogy közben tapossák... Volt gyerek, aki benne volt a játékba, és még piszézett is vele, de volt olyan, aki elpanaszolta, hogy "belenyúlt a szemembe, és megütötte a fejem". Mindenesetre Hédi nagyon élvezte a helyzetet, és nagyon büszke volt magára, hogy ilyen ügyes. És én is, hogy ilyen barátságos kislány, aki szereti a többi pajtását. Szerencsére nem rám ütött :D
Végül azért csak megunta, hajlandó volt a hintába ülni, és onnan szemlélni a többiek játékát.
Na ez is megér 1-2 mondatot. Itt rengeteg gazdátlan homokozójáték van, gondolom az Anyukák itt hagyják a játékokat, hogy ne kelljen minden nap cipelni őket, és legfőképpen ne a lakásba hordani a homokot. Egy utcával arrébb, szintén van egy általunk kedvelt játszótér, ahonnan meg jelenlétünkbe lenyúlták a lapátunkat :(
Visszatérve a Hédihez, jobb helyet nem talált pihenni, mint a mászóka tetején a cső kijárata előtt lecsücsülni. Fel nem akartam mászni érte, kérlelésemre nem mozdult, vártam mi fog történni. Gondoltam, ha 1-2 gyerek megtapossa, csak arrébb megy, és magamba örültem, hogy most legalább nem a cső közepét választotta :) De nem ez történt, amíg a gyerekek próbáltak kikecmeregni a csőből, és valahogy keresztül vergődni a Hédin, a kiscsaj kihasználta az alkalmat, hogy megsimogassa, megpuszilja (ami a buksija odadugását jelenti) őket :) Nem zavarta, hogy közben tapossák... Volt gyerek, aki benne volt a játékba, és még piszézett is vele, de volt olyan, aki elpanaszolta, hogy "belenyúlt a szemembe, és megütötte a fejem". Mindenesetre Hédi nagyon élvezte a helyzetet, és nagyon büszke volt magára, hogy ilyen ügyes. És én is, hogy ilyen barátságos kislány, aki szereti a többi pajtását. Szerencsére nem rám ütött :D
Végül azért csak megunta, hajlandó volt a hintába ülni, és onnan szemlélni a többiek játékát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése