Tavaszi szünetem kihasználva ismét látogatást tettem Hédi és Domi babánál.
Sajnos Hédikének hétfőn és kedden más elfoglaltsága volt (lsd. Szabi bejegyzése), így a két babó nem találkozott, míg Domiéknál voltam. Kedden kora este mentem át Szabiékhoz, így Hédikét természetesen még ébren találtam, aki nagyon örült érkezésemnek:) Kis vigyori még mindig, egész nap mosolyog. Bár amikor le akarom fényképezni mindig nagyon komoly arcot vág, úgyhogy azokból nem jön le mennyire jókedvű kislány. Szépen megnőtt a hajacskája is, nagyon jól áll neki a hosszú frizkó:) Másnap reggel gondosan összehajtogattam az ágyneműm, hogy legyen az ágyon hely mindenkinek, persze Hédike máshogy gondolta:) Első dolga volt, mikor felmászott az ágyra, hogy szétszedje a kis kupacom. Persze jól kinevetett, gondolhatta magában milyen kis naiv vagyok, hogy azt hittem úgy marad egész nap.
Sajnos Hédikének hétfőn és kedden más elfoglaltsága volt (lsd. Szabi bejegyzése), így a két babó nem találkozott, míg Domiéknál voltam. Kedden kora este mentem át Szabiékhoz, így Hédikét természetesen még ébren találtam, aki nagyon örült érkezésemnek:) Kis vigyori még mindig, egész nap mosolyog. Bár amikor le akarom fényképezni mindig nagyon komoly arcot vág, úgyhogy azokból nem jön le mennyire jókedvű kislány. Szépen megnőtt a hajacskája is, nagyon jól áll neki a hosszú frizkó:) Másnap reggel gondosan összehajtogattam az ágyneműm, hogy legyen az ágyon hely mindenkinek, persze Hédike máshogy gondolta:) Első dolga volt, mikor felmászott az ágyra, hogy szétszedje a kis kupacom. Persze jól kinevetett, gondolhatta magában milyen kis naiv vagyok, hogy azt hittem úgy marad egész nap.
Táncoltunk is, és mint Szabi is írta már, énekel hozzá:) Egy videó az ülő tánciról:)
Ebédfőzésnél Hédike is segédkezett, kapott egy kis répát és az apró fogaival lefarigcsált darabokat a földre a köpködte:) Persze egy kis sütit is talált, ami a földön végezte, volt is sírás-rívás (egyrészt hogy nem eheti most már meg, másrészt le kell kicsit mosdatnom, mert eléggé csokis lett).
Sajnos a játszótérre nem tudtam elkísérni, mert kiállításra mentünk, pedig nagyon kíváncsi lettem volna hogyan viselkedik ott. Domival eltöltött két napi játszóterezés alatt volt időm megfigyelni mindent:) Egyik gyerek sem a saját játékával játszik, sőt a sajátjuk nem is kell nekik. Ha meg nem kapják meg a másét, nagy hisztibe kezdenek.
Vacsira pont hazaértünk a múzeumból, így Hédike is velünk evett. Hát tényleg nagyon sokat tud enni, mindenkinél többet vacsizott, és mindent meg akart kóstolni, amit mi ettünk. Legalább hatféléből lakmározott be:) Nem is értem miért nem hízik, bár anyukája meg apukája sem egy hízékony fajta, úgyhogy a válasz azt hiszem meg is van:) Fürdés után még huncutkodott az ágyon, a lépegetést gyakoroltuk, bár ha anyától indult el hozzám vagy apa felé, akkor sokszor inkább azt választotta, hogy hanyatt vágta magát anya ölébe, és jókat kacagott, hogy át tudott vágni minket:) Simogatást is kap az arcára, aki kér tőle, sőt már nem csak anyukájához bújik:) Hanem pl. hozzám is:). Nagyon kis tündérke:)
Reggel fájó búcsút vettünk, és nagy örömömre nem akart elengedni:) Mutatta, hogy vegyem fel, mikor le akartam rakni, hogy most már tényleg indulunk elkezdett sírni:) De végül egy kis trükkel megnyugodott (a játékai jobban érdekelték), így pápát intettünk neki és anyukájának.
Sajnos a játszótérre nem tudtam elkísérni, mert kiállításra mentünk, pedig nagyon kíváncsi lettem volna hogyan viselkedik ott. Domival eltöltött két napi játszóterezés alatt volt időm megfigyelni mindent:) Egyik gyerek sem a saját játékával játszik, sőt a sajátjuk nem is kell nekik. Ha meg nem kapják meg a másét, nagy hisztibe kezdenek.
Vacsira pont hazaértünk a múzeumból, így Hédike is velünk evett. Hát tényleg nagyon sokat tud enni, mindenkinél többet vacsizott, és mindent meg akart kóstolni, amit mi ettünk. Legalább hatféléből lakmározott be:) Nem is értem miért nem hízik, bár anyukája meg apukája sem egy hízékony fajta, úgyhogy a válasz azt hiszem meg is van:) Fürdés után még huncutkodott az ágyon, a lépegetést gyakoroltuk, bár ha anyától indult el hozzám vagy apa felé, akkor sokszor inkább azt választotta, hogy hanyatt vágta magát anya ölébe, és jókat kacagott, hogy át tudott vágni minket:) Simogatást is kap az arcára, aki kér tőle, sőt már nem csak anyukájához bújik:) Hanem pl. hozzám is:). Nagyon kis tündérke:)
Reggel fájó búcsút vettünk, és nagy örömömre nem akart elengedni:) Mutatta, hogy vegyem fel, mikor le akartam rakni, hogy most már tényleg indulunk elkezdett sírni:) De végül egy kis trükkel megnyugodott (a játékai jobban érdekelték), így pápát intettünk neki és anyukájának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése