Mesterségek Ünnepe

Aug. 20-án Pesten maradtunk, hogy elmenjünk a várba a Mesterségek Ünnepére. Sajnos a Tibi meghívta a Japán kollégáját és Apukáját. Persze nem létezik, hogy ennyi embert ugyanaz érdekelje, így a Tibi ideges volt, hogy ki hol van. Senki nem tudta igazán megnézni azt, amit akart. Azért én nem hagytam magam és igenis letáboroztam ott, ahol érdekelt valami, igenis elmentem a koncertre, amit már otthon kinéztem. Persze közel se éreztem így olyan jól magam, mint 3 éve, akkor volt idő mindent végigjárni, megtanulmányozni stb. Ráadásul szegény Hédikém enyhe hasmenést kapott, és nem volt nálunk annyi pelus, amennyi kellett, úgyh. Tibi mehetett ünnepnap, du. pelenkát keresni. Már odaúton sejtettük, hogy hiányos a készletünk, de a kisboltok sajnos nem voltak pelussal felszerelve, és bíztunk benne, hogy mégis csak elég lesz.

Azért láttunk sok szép dolgok. Szebbnél szebb fajátékokat, fafaragásokat. Nemezből készült tárgyakat, varrott szépségeket, gyönyörű ruhakölteményeket. Cserépedényeket minden mennyiségben. Sőt hartai festésű (dédipapa szülőfaluja) tárgyakat. Büszke vagyok magamra, mert rögtön ráismertem :)
Hédi kipróbálta a régi körhintát, ahol kosárba kell ülni, fából van készítve és ember hajtja. Először egyedül pörgött, majd szépen megnőtt a gyerektömeg. Persze ő nem akart kiszállni annyira élvezte. Mi meg hagytuk, hagy szédítsék jó sokáig. Élvezze ő is az Ünnepséget.
Megszemlélte a Mesterembereket is. Legjobban két festegető néni tetszett neki. Szerintem szívesen besegített volna nekik :) Ami érdekelte ott letáborozott, nehéz volt onnan elmozdítani.
Volt sok játék, nyilván kapott vásárfiát is. De nagy bánata, hogy nem próbálhatta ki mindet, nem tapogathatta meg őket... Egyébként pedig elrohangászott a tömegbe.

Néztünk néptáncot is. Ő is ropta kicsit. Illetve meghallgattuk a Kolompos koncertjét. Sajnos nekem csalódás volt, mert kevés volt az ének, inkább a közönség soraiból gyerekeket szerepeltették, de Hédi azért elvolt. Figyelgetett, tapsolgatott. És ha a tömeg nevetett, ő is :) (Pedig biztos nem tudta miért:))
A végén a vavával történt baleset(a tologatós béka sérülése után kapta). Már Balatonon elkezdődött az amortizációja (még 1 hetes se volt), amikor a babakocsi kereke alá rakta, a Tibi meg áttolta rajta. Akkor letört a dobja, itthon a keze. A vásárba pedig a Hédi lecsapta a földre és a kerekei is felmondták a szolgálatot. Szegény azóta is hozza, hogy beteg a kutya, és így nem tud vele játszani. A vásárba beszereztünk neki most egy mackót, de egyenlőre nem kapja meg, majd a Marci hozza:). Drága mulatság lenne hetente újat venni.

Ezek után viszont nem lehetett mit kezdeni vele, így hazamentünk. Pechünkre a villamos forgalom le volt zárva, de szerencsére csak a Gellért-térig kellett elcaplatnunk. Ez már szerintem nem hiányzott senkinek.
Összességébe, azért érdemes volt kinézni ide, de legközelebb ennyi emberrel nem indulok útnak.