Újabb hét a Balatonon

Hédi baba és Szabi pár nap középkor után lejöttek Balcsira is egy teljes hétre. Már nagyon vártuk az érkezésüket, sajnos az első két napban nem sokat láthattam őket, mert leterített a család nagy részén már végigment vírus. De utána igyekeztem Hédóval minél többet foglalkozni, hogy anyukája tudjon készülni a német nyelvvizsgájára. Sokat olvastunk, „legnagyobb örömünkre” Hédike egy héten keresztül mindig ugyanazt az egy mesét akarta hallani, így a végén már kívülről fújtuk Annipanni és Boribon kiscicás kalandját. (Ennek ellenére a címe kiesett a fejemből :) Lehet mégsem olvastuk elégszer?:)). Dédi papát is mindig rá lehetett venni egy kis hintázásra, készséggel tett a kisasszony kérésének eleget. Dédi mamával inkább a kert növényeit tanulmányozták, nagy bánatára, még csak zöldellő sárga dinnyékről tudott bemutatót tartani Hédikének. A végén már egyedül is szívesen elsétálgatott a kertben, fel is fedezte, hogy a szeder milyen finom. Persze ezt a ruhácskája bánta.

Rajzoltunk is sokat, krétával is a ház előtt, persze még jobban élvezte a kréta bepakolását a dobozba, majd nagy ívben való elhajítását. Anya tanulós füzetébe viszont nagyon szeret rajzolgatni, főleg akkor mikor anyának is kellett volna. Hát hogy lehet, hogy anya abba a füzetbe írogat és nem nekem rajzol helyette valami szépet?!

Ebéd után néhány órás pihi, majd séta előtt egy kis Úszó EB volt a program, ami néhány percre Hédit is lekötötte, tapsolni még mindig nagyon szeret a versenyzőknek:)

Egyik nap a bazárokat is megnéztük, szerettünk volna Hédónak egy új karkötőt venni, mert amit kapott Bikalon, sajnos az megadta magát. Persze ilyen kis kézre még nem nagyon árulnak, de találtunk többszínű fonott hajgumikat, így az lett az új karkötője. Méghozzá mindjárt öt új szerzeménye is lett.

Segítőkészségéből sem veszített, délelőtti söprés a teraszon és egy kis ebéd előtti krumpli- és karfiol pucolás Dédiknek.

Hédike egyébként nagyon sokat fejlődött. Azt eddig is tudtuk, hogy már mindent megért, de egyre több szót is tud mondani. Azt már profin tudja, hogy ki kicsoda, ha kérdezzük megmutatja. Lassan kimondani is megtanulja a nevünket, persze ez még ritka, de azt hiszem ennél szebb öröm kevés van, mikor egy ilyen kis csöppség először mondja ki a neved :)

Szerdán meglepetést kaptunk. Nagyszülők, keresztszülők és Domika látogatott meg minket ebéd után. Hédinek még nagyobb meglepetés volt, Domdom ébresztette a délutáni pihijéből. Odáig volt meg vissza a boldogságtól:) Nevetett, kacagott, mosolygott, puszilgatták egymást. Kicsit ugra-bugráltak az ágyban, aztán az udvaron folytatódott a móka.

Aznap már a víz is kicsit melegebb volt, így belemerészkedtünk mi is. Hát szúnyogokból rengeteg volt, a babók meg nem sokat voltak a vízben, inkább az tetszett nekik, hogy fel-le mászkáltak egy kis segítséggel a stégekről. Utána elmentünk fagyizni, most éppen Karcsi volt a kiszemelt Hédikének. Kaaar-csiii:) Minden kis falat után ezt hallottuk és már nyújtotta is a tölcsérét. A séta után Domikáéktól elköszöntünk, hazamentek pihenni Kanizsára.

Péntek késő délután megérkezett Tibi is, úgyhogy a szombati napot „kivettem”, és Krisztiánnal kirándulni mentünk. Kicsit előbb hazaértünk, mint Hédiék a sétából, gondoltam is, hogy már távolról hallani fogjuk, ha jönnek, mert elég későre járt, és Hédi nyügős szokott lenni, ha később kerül ágyba a szokottnál. De sajnos a sírás oka, mint kiderült nem ez volt. Hédikével történt egy kis baleset. Elesett a motorral, így letört a felső metszőfogacskájából egy kis darab. Szegénykének nagyon fájhatott, de szépségéből semmit sem veszített. Ugyanolyan gyönyörű, mint előtte:)

Vasárnap ismét vendégek érkeztek. Nagypapa és Fityei dédi mama jöttek unokázni-dédunokázni. A sok finomság után jól esett mindenkinek egy kis délutáni pihenő, majd balcsizás után a szokásos fagyievés volt a program. Amire a két Dédi mamát is sikerült rávenni. Ritka az ilyesmi. Hédi aznapi áldozata papája volt:) Előtte egy kis biciklizés is belefért az időbe, amit ugye imád mind a két lurkó. Ildi és Szabi is mesélte, hogy Horvátországban a bicikli mellett álldogáltak, hátha akkor elviszi őket valaki egy körre, amikor pedig látták, hogy valóban mehetnek, de csak felváltva ugye, akkor az egyik a bukósisakot vette fel, a másik pedig mászott a gyerekülésbe, ezzel akartak helyzeti előnybe kerülni a másikkal szemben:)

Nem sokkal később Karcsi is megérkezett, hogy Szabiékat hazavigye Pestre. Így fájjó szívvel ismét búcsút vettünk, véget ért a balatoni nyár.