Szülésznő

Végre sikerült találkoznunk a szülésznővel, Széles Ágival. Már a Hédinél is őt akart felkérni, de akkor a 7-es faktor hiányom miatt nem mert elvállalni, csak ha orvost is fogadunk. Ezután 2 orvosnál próbálkoztunk be, az első túl betáblázott volt, a másik pedig csak az ünnepek után vállalt el tetemes összegért. Így maradtunk orvos és szülésznő nélkül. A sors úgy hozta, hogy a tömeges szülésre való tekintettel, behívták azt a szülésznőt, akit eredetileg fel akartunk kérni, és nála szültem. Mivel vele akkor maximálisan elégedettek voltunk, a szülés nekem pozitív élmény maradt (eltekintve az utómunkálatoktól, amit az orvos végzett), így most is megpróbáltuk felfogadni.

Mivel ő is látta, ha kapom a szúrikat, ugyanúgy zajlik nálam is a szülés, mint másnál, esetleg kicsit több vérrel, elvállalt.

A szülészeten találkoztunk. Amíg vártunk rá, megcsodáltuk az újszülötteket. De azok milyen picurkák. És ahogy egy anya felvett egy apróságot, elkezdtem izgulni mi lesz velem. A Hédi is még olyan apró, de ezek az új jövevények.

Felelevenítettük kicsit a szülésem. Most megkaptam a pontos válaszokat arra is, amiről a szülés alatt senki nem tájékoztatott, pl. hogy oxitocint azért kaptam, mert elfolyt a magzatvizem. Megtudtam, hogy a vajúdásom+szülésem nem számított hosszúnak, és a Marcinál még kevesebb időre kell számítani. Lehet itthon szülök inkább, mert a Hédit nem szívesen bízom senkire :), egy kicsit összenőttünk. Na jó azért akadnak kivételek, akiket rendesen ismer pl. Domi:), de ők meg távol vannak. Kár, hogy csak az apa lehet a kísérőm, biztosan gyorsabban menne az egész, ha Hédi lovacskázna picit a hasamon és biztos nem a fájásokkal lennék elfoglalva, ha nekiállna rohangászni a szülészeten :) Na mindegy, reméljük nem lesz hosszú szülés, így a Tibi hamar hazaérhet hozzá. És rájövök időben, hogy mi is a helyzet, mert akkor még van esély rá, hogy vki odaér hozzánk, és én is beérek a kórházba (Tibi nélkül be se megyek:)). Ellenzem az otthonszülést, de most látok egy előnyét is. Azt mondják nem jó, ha az anya izgul a szüléssel kapcsolatba, nehezebben zajlik az egész, pedig tuti az én eszem pedig a Hédinél fog járni. Vajon mit csinál, hogy van el mással...

Az újszülött még annyira nem mutatja ki az érzéseit, nekem meggyőződésem, hogy az anyját se ismeri meg, hiába mondja bárki. A Hédi pl. még tejet is keresett mindenkinél, még pasiknál is :D, mindegy volt neki, hogy ki rázza a popsiját, csak csinálják...

A Hédit viszont biztosan megviseli majd a legalább 1 hetes távollétem, hiába fogják többen is a kegyeit keresni. És mikor majd hazajövök se tudok 24 órába rá figyelni :( Várjuk már a Marcit, meg már pocaklakóként is belenőtt a családba. Hédi nélküle nem is alszik, simizi, puszilgatja, Marci pedig néha kidugizza a lábát, fenekét, hogy igen ő is itt van. Marci érkezésével már nem lesz semmi olyan, mint eddig, pedig olyan kevés volt a 3-asba töltött idő is. Reméljük, hogy Hédi elfogadja majd, és azoknak lesz igaza, aki azt mondja, hogy a Marci érkezése után a baba lefoglalja őt is és még jobb kislány lesz. Bár az igazat megmondva kicsit féltem azt a csöppséget Tőle. Még néhány nap/hét és meglátjuk.

Kicsit lelkizősre sikerült ez a bejegyzés, de a nyelvvizsga helyett, ilyeneken jár már az eszem. Lehet halasztva lesz ?!