Úgy érzem pár mondatba meg kell említenem a kanizsai gyógytornát is. Heti kétszer járunk, sajnos mindkét nap déli órába, de panaszra nem lehet okom, hiszen 2 időpontot is elfoglalunk, ráadásul egymás melletti időpontba.
Marcival szoktuk kezdeni a tornát, hiszen ekkor még friss. Alvásból ébredve jó kedve van. (Sétát általában átalussza.) Tornázása után pedig van időm megnyugtatni, megetetni. Hédi pedig Marci tornája alatt itt is jól eljátszik. Van mindenféle jó, ami egy 2 éves gyereket leköt. Csúszda, babakocsi babával, kisautó, sok-sok fejlesztő játék. Úgyh. szinte észrevétlen ezalatt a fél óra alatt. Néha hoz a Marcinak is 1-2 játékot, hogy megvigasztalja.
Dévényi módszert használ a gyógytornász. Amikor Hédivel jártunk hozzá, még csak akkora volt, mint most a Marcika. Akkoriban még csak tervezte, hogy megtanulja ezt a módszert, úgyh. Hédi ferde tartására még a Katona módszert alkalmazta. Akkor még ő is másként vélekedett erről a módszerről. Nem ilyennek képzeltem a Dévényi módszert. Szinte nincs is torna, csak az izmok masszírozása. Emiatt én kicsik kételkedem a sikerességében, bár a szakemberek szerint hatásosabb, mint a hagyományos Katona-féle torna, én pedig megbízom bennük. A Marci igen sokáig hősiesen viseli a piszkálást. Mi is mindent bevetve igyekszünk szórakoztatni, elterelni a figyelmét a kellemetlen nyomkodástól. A végén a gyógytornász szerint a legkellemetlenebb résznél (nem véletlenül hagyja a végére) eltörik a mécses és a panaszkodást, hamar keserves sírás váltja fel. Első alkalomkor a szívem szakadt meg, mert ilyen sírást még nem hallottam a kicsi fiamtól. Nem is volt elég utána szimplán felemelni, sokáig kellett nyugtatgatni.
Hédi hamar megbarátkozott a "Tibi nénivel" (Timi). Nem kellett sokáig noszogatni, hogy üljön az ölébe könyveket olvasni. Nem könnyű a gyógytornászok élete sem. Miközben masszírozza, nyomkodja a Hédit a legkülönfélébb pontokon, még mesét is olvas neki, és szórakoztatja a locsi-fecsi lányunkat. Mert bizony ott is megállás nélkül magyaráz. Neki is lehet egy fájdalmasabb rész a "torna" végén, vagy csak addig tart a nagylány türelme, de olyankor már elkezd nyüszögni és veszekszik, hogy "engedj el", "ki akarok szállni". Haza persze nem igen akar menni, inkább játszana még ott. De szerencsére azért hagyja, hogy elcsípjem és felöltöztessem.
Marci séta közbe azonnal elalszik, és 2 órát biztosan átdurmol utána. Hédit annyira nem szívja ki a "torna". Pörög utána is.
Nagy változást még egyikükön se látok, de mit várok 2 alkalom után. És az se biztos, hogy én észreveszem a javulást, hiszen folyamatosan látom őket. Házi feladatot nem kapunk, úgyh. kényelmesen vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése