Kisördögök

Kisördögök, mert nem lehet őket 1 percre magukra hagyni, mert tuti valami rosszat törpölnek ki. Ha csöndbe vannak gyanús, 99,999 %, hogy valami rosszban sántikálnak.

Alkotó tevékenység a gyenge pontom. Azaz én még szívesen csinálgatok dolgokat, vagyis csinálgatnék, ha jutna rá időm, de sajna mindig egy félkész alkotás az eredmény, ami mire elkészülne aktualitását veszti. De ennél sokkal nehezebben viselem, ha a gyerekek fognak bele valami alkotó munkába. Márpedig az Ildi szerint ez elengedhetetlen. Eddig nem is lenne baj, persze örülök, ha Hédi remekműveket gyárt, és természetesen lelkesedésbe sincs hiány. No, de mikor már nekem is be kell kapcsolódni, akkor jön a neheze, a mély lélegzetvétel és a száj összeszorítása. Mert nekem nincs türelmem 4 haramiával egy asztalnál ülni, akiből 1 tuti kitalál valami csíntevést, és legalább 1 másik vevő rá. Pl. sütés közbe a nyers tészta szórása. 

Hogy éppen ezen a napsütéses napon kinek a fejéből pattant ki az ötlet, hogy papír helyett magukat fessék, már nem emlékszem, de az biztos, hogy mindenki vevő volt rá. Persze Ildi megint csak az előkészítő műveletig jutott, és nekem kellett volna felügyelni a tevékenységüket. De ennyi neveletlen gyerekkel nehéz mit kezdeni, az embernek hamar lemerül az akkumulátora. Őszintén, örültem, hogy legalább egy helybe vannak, szemmel tudom őket tartani és a hangszálaim se mennek tropára és a szomszédok se kívánnak minket vissza a panelbe:)

Ilyen végeredményre azért nem számoltam. Az agyam akkor kezdett elborulni, mikor már az arcukat készültek befesteni. Ekkor elérkezett a vég.

És persze ez, a legcsibészebbnek is tetszett. Ő legalább lelkes volt a fürdésnél.

Hédi persze menekült. A kergetőzés még tetszett is neki.

De a hideg víz és a körömkefe hamar elvette a jókedvét. Már ő is remegtette a hangszálait. Lassan pedig csak lekopott a festék is, és újra kisangyallá változtak a kisördögök.

Lehet amúgy tényleg kisanygalok ezek a kisördögök, csak vannak nehéz pillanatok, amit át kell vészelnünk, többek között az alkotás idejét. De ha nem festettek volna a gyerekek, nem születtek volna meg ezek a képek se. Lehet mégis megérte a fáradtságot?!