Marci kemény dió. Ez mindig kiderül. Egyszerűen nincs eszköz a nevelésére. Ezt már sokszor írtam. A büntetést leginkább rövid hiszti, esetleg besértődés követ, de összességébe lepereg róla. A várt hatás pedig elmarad.
Néhány hete a Domival kipancsoltak fél liter babafürdetőt. Letolás, agymosás, kiabálás járt érte. A hétvégén Marci buborékfújót gyártott a sok ezer forintos babe samponjukból. Pedig csak szólnia kellett volna, megcsináljuk neki a löttyöt, mert neki persze a sampon elpancsolásán kívül más nem sikerült. No és tanulhatott volna a korábbi esetből is.
Persze kiakadtam, hogy rövid időn belül ugyanazt (sőt rosszabbat) a gaztettet elkövette, ráadásul pont a samponnal (ami a magas ára mellett csak néhány gyógyszertárba beszerezhető).
Tibi büntetésből az édesség megvonás mellett döntött. A dugi nyalókákat, cukrokat (amivel az idősebb generáció kínoz) begyűjtötte.
Hédi odaadta a Tibinek azokat a nyalókákat, amit nem talált meg az apja. Önként, pedig hallgathatott volna róla. Irtó becsületes a lány.
Marci máshogy reagálta le a dolgot. Kiakadt, hisztizett, megtámadta a Tibit. De a szövege nagyon cuki volt.
M: -Apa, így egy gyereket nem szabad büntetni, hogy elveszed az édességét!
T: -Marci, akkor hogy kell büntetni a gyereket.
M: - Hogy sarokba állítod.
T: - És ha a sarokba állítalak ott maradsz?
M: - Nem, Apa nem!!!
De cuki :)
VálaszTörlés