Mielőtt ideköltöztünk volna, időnként kijártunk piknikezni a kertbe. Kicsit kertészkedtünk, meg amúgy is jólesett elmenekülni a panel forrósága elől. Egyik ilyen alkalommal Tibi a vízaknában (nem volt teteje) talált egy kis sünit, akit persze kimentett. Azóta pedig vártuk, hogy mikor látogat el hozzánk egy újabb egyed.
Hátul, a málna mögött, a komposzt mellett készítettünk neki otthont. Oda kupacoljuk a nagyobb hajtásokat, ágakat. Pont meg akartunk válni tőle, de idő hiányában halogattuk. És láss csodát! Pénteken a szokásos nagybevásárlásról hazaérvén, a nagy hurcolászás közepette Marci szólt, hogy "itt egy süni". Első gondolatom, hogy csak viccel. De mikor odamentem, tényleg egy süni volt ott. Egyszerre két dolog miatt örültem. Hogy van egy új lakónk, aki gyönyörű és hasznos. Másrészt, hogy az én "a világ összes türelme nem elég hozzád" (egy anyuka) fiam lelt rá. Figyelt és örült és szereti az állatokat:)
Hédi rögtön gondoskodott élelemről is, de sajnos a süni félelme nagyobb volt az éhségénél. Hédi boldogan újságolta, hogy életében először látott sünit. És nem is olyan szúrósak a tüskéi. Reméljük jó otthonra lel nálunk.
Következő projekt a madár/cinke fészek lesz. Egyszer egy tojást találtunk a kertben. Google barátunktól tájékozódva galambtojás lehetett. Kikeltenünk persze nem sikerült. De pár hete mondták Ági néniék, hogy egy cinkepár minden évben egy korsóba kelti ki náluk a fiókáit. Az állatkertben kinéztünk egy gyönyörű odút, és talán már a hársfám is kellően magasra nőtt, hogy a macskáktól biztonságban lehetnek az ott élő madarak. Így remélem a süni projekt után jöhetnek az énekes madarak is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése