Eddigi felvételi eredmények

Felvették Hédit a katolikus iskolába. Pedig voltak gondok a keresztlevél körül. Nem találtuk a miénket, így Tibi még a Kanizsai plébániát hívta aznap érte...  Mondtam is, hogy a Jó Isten se akarja, hogy Hédi oda járjon. De aztán csak felvették. A felvételin nem tudom, mit tettek a lánnyal, de nagyon megviselte. Egyszerűen nem lehetett vele mit kezdeni, morcos volt, levert, elviselhetetlen. Mintha kicserélték volna. Mondjuk valaki piszkálta, és egy úszásról ismert iskolás lány védte meg. De nem hiszem ez lett volna a baj. Domin is hasonlót éreztem. Hédi a felvételi óta nem akar ebbe az iskolába menni (előtte akart, mert sok ismerőse jár oda, és többen is a csoportjából oda mennek). Pedig annyi előnye  lenne, hogy gyalog meg tudnánk közelíteni. Azt még nem tudom, hogy a sportosztályba nyert-e felvételt a Hédi vagy másikba, mert a hírt egy bennfentes anyukától tudom. De végülis majdnem mindegy, ez úgy is csak vésztartaléknak kellett.

Ma megtudtuk a kéttannyelvű eredményét is. Várólistások vagyunk, összesen 5 gyerekkel. Ha valaki visszamondja, akkor van esélyünk ide. Sorrend nincs, nem tudom visszamondás esetén, mi alapján választják ki az 5-ből bekerülő gyereket. A gond, hogy valószínűleg beiratkozás után tudjuk meg, hogy valaki visszamondja-e. Ha ezt megjelöljük, akkor másik iskolát nem ajánlott. Azaz, ha innen kiesünk, marad a körzetis. Az igazgató egérútként azt javasolta, hogy felvételizzünk a zenei osztályba is, oda biztos bekerül a Hédi (furulya tudása miatt), és ha lesz az angolba hely akkor oda veszi fel. De Hédi nem művészlélek, szerintem nem oda való. Mi van, ha a végén oda kerül, mert senki nem mondja vissza?! Tovább marad a bizonytalanság az áhított iskola körül. Kedden pedig megpróbálom kipuhatolni az igazgatónál, mi kell hozzá, hogy a várólistán mi legyünk az elsők.

Még versenybe van a sportsuli is. De a kéttannyelvű a Hédihez közelebb állna. Legalábbis most ezt gondolom. Jó lenne, ha vége lenne ennek a huzavonának. De legalább a remény megvan.

Farsang

A farsang közeledtével kis gombóc nő a hasamba. Újabb feladat, amivel a szülőket kínozzák. Az nem lehet, hogy pont a mi gyerekeink ne öltözzenek be és persze igényeik is vannak, mik szeretnének lenni. Ami ráadásul egyik napról a másikra változik. Mi pedig szeretnénk, ha a gyerekek jelmeze jól sikerül, hogy pozitív élmény maradjon bennük. Jó dolog ilyeneket csinálni, de kinek van erre ideje, mikor annyi fontosabb feladat lenne. Az éjszakázás nem az én világom, így ez is szegény Tibi nyakába zuhant már sokadszorra.

Marcival sok gond nem akadt. Ő idén is határozottan farkas akart lenni, így ismét a tavalyi jelmezében vonult fel. Ő büszke volt rá és az a lényeg.

Hédi Cápa kapitány akart lenni. Marci kedvenc könyve, amit annyiszor olvastat el, ahányszor csak hajlandóak vagyunk. Ezért volt meglepő, hogy pont Hédi választotta ezt a főhőst. A pech az egészben, hogy ez a mese nem annyira népszerű, így senki nem is tudta, hogy Hédi pontosan mi akart lenni. Panaszolta is, hogy 'cápa kalóznak' hívták. Mindenesetre sokan megcsodálták, a fiú irigyelték a kardját. Én pedig ismét büszke voltam rá, hogy nem sablonos hercegnő, királynő stb. akart lenni. A jelmez szerintem egész élethűre sikerült.

(Domival)

(B. Marcival, a jövendőbelijével)

Bárdos felvételi

Hédit nem stresszeltem azzal, hogy eljátszunk próba szóbeli felvételit és nyaggassam mindenféle kérdéssel. (Utólag felesleges is lett volna.) Véresen komoly feladatok voltak mind a szóbeli, mind az írásbeli részén a felvételinek. Nem csak egy kis ismerkedő beszélgetés. Egy dolgot azért próbáltam megtanítani neki, hogy a felnőtteknek 'jó napot kívánok'-kal kell köszönni. Szegény gyerek remegve (szinte úgy rángatták be) ment be. De mikor kijött fülig ért a szája. Fellélegzett, hogy nem ették meg. És mi volt az első mondata. "Anya, nem úgy kellett köszönni, hogy 'Jó napot kívánok', hanem 'Szia'". És igazat kellett adnom. Ha őt letegezik, akkor jogos a visszategezés:D Az elmondásából már láttam, hogy a szóbeli nem úgy jött össze, ahogy kellett volna. De büszkének kell lennem így is rá, mert bátran végigcsinálta az egész procedúrát és az adott körülmények között nem is várható el tőle több. A tudását az írásbelin megmutatta, az egész egyénisége (bátorság, kiállás, új helyzetben szereplés) pedig nem változtatható meg egykönnyen. Azért úgy gondolom, hogy egy 6 évestől ismerkedés nélkül túlzás ilyet elvárni, és esélyt sem adni egy ismétlésre. Mindegy, legközelebb Hédi is tapasztaltabb lesz, ezzel együtt pedig nő majd a bátorsága. 3 hétig pedig még reménykedünk, hátha mégis...

Iskola kérdés

Már lassan féléve az iskola keresés tölti ki az időmet. Úgy érzem megérett az idő, hogy írjak róla. A XI. kerület elit környék és családbarát kerületként hirdeti magát, gyakorlatban nem ezt tapasztalom. Már az óvodától se vagyok elszállva, de ott még annak is örültünk, hogy van hova járni. Az iskolának úgy gondolom életre szóló következménye van. Hédi értelmes, okos gyerek, sok mindenben átlag feletti. Meggyőződésem, hogy nem csak saját anyai vélemény. Sajnos az óvoda inkább elnyomja, mint fejleszti a képességeit. Tehetséggondozás az óvónőnek többlet munka, nyilván nem fog foglalkozni egy nem problémás gyerekkel. Hédi pedig nem az az önérvényesítő típus. Ezt jó lenne valahogy fejleszteni, de én magam se vagyok benne jó:(

A lényeg, hogy az iskolától már vannak elvárásaim. Nem akarom, hogy Hédi megrekedjen egy szinten, vagy az iskolajárás a kezdetekben megegyezzen az unatkozással. Vagy azt vonja le, hogy én itt már mindent tudok, mikor eljutnak az ő tudásszintjéig, akkor pedig lemaradjon, mert az gondolja, hogy ez még mindig könnyű. Szóval követelményeket támasztó iskola lenne a legjobb, ami úgy kivitelezhető, hogy válogatják a gyerekeket.

Ennek a követelménynek pedig a körzetes iskolánk nem felel meg. Hírhedten rossz (óvónő, védőnő, szülők stb.). A nyílt napon az igazgató kihangsúlyozta, hogy rosszak a lehetőségeik, sok a problémás gyerek, nincs pénz stb. Még egy óra alatt se tudott egy jó reklámszöveget lenyomni. Tehát innen ha törik ha szakad, menekülünk. Ettől kezdve pedig mindenhol hátrányba vagyunk.

Kinéztem egy kéttannyelvű osztályt neki, de sajnos úgy néz ki, hogy a felvételi alapján nem került be (felvehető 32 fő/120 gyerek). Írásbelin Hédi megmutatta tudását (45/49), de sajnos a szóbelin úgy megszeppent, hogy nem tudta lenyűgözni a szigorú tanár nénit (8/16), mi pedig szabály szerint játszottunk. Most a határon mozgunk, hogy felveszik-e, de a bennfentesek csak most mennek felvételizni (jobb feltételekkel). Itt pedig megállt a tudományom. Szerintem Hédi nagyon idevaló, akármit mutatnak a pontok.

Szóba jöhető alternatíva a sport suli, de ott az előjelentkezők rekordot döntöttek, tavaly 2,5-szörös volt a túljelentkezés. Elvileg az odajáróktól a jó tanulmányi eredmény is elvárt, de a válogatás során csak a sportteljesítményt nézik, ráadásul főiskolások, még nem is szakemberek:( De legalább lesz előkészítő, ami egyben kötelező, de legalább nem egy új helyzetbe kell ismét helyt állnia.

És itt vége a szóba jöhető suliknak. Kell vészforgatókönyv. Ami még képlékeny. Ott van  közel hozzánk a jó-hírű, de vallásos Don Bosco Iskola. Jó a menedzsmentje, de nem vagyok benne biztos, hogy tényleg olyan erős iskola-e (pl. a tanulmányi versenyeredményei alapján). Aztán ott van egy iskola az Etele útnál, aminek bár van matekos osztálya, a tanulókat nem válogatják, és a híre se olyan kiemelkedő (a Petőfinél azért jobb). A biztonság kedvéért járunk az előkészítőjére.

És még van 1-2 snobnak vagy éppen versenyistállónak nevezett hely, ami vagy németes, vagy messzebb van és elmondások szerint esélyünk sincs bekerülni, csak így Albertfalvaiként. És bár versenyistállónak hívja a pletyka, a versenyeken ők se igen szerepelnek eredménnyel. Egy találkozás pedig nem elég, hogy messzemenő következményeket levonjak az iskoláról, így marad a pletyka gépezete. Beírni pedig a körzetesen kívül csak egyet érdemes:(

Az irány miatt pedig a Budafoki iskolákat kilőttem, pedig ott is lenne kéttannyelvű, jóhírű, de az már nagy kiesés lenne a munka miatt, az időben elhozás pedig kivitelezhetetlen. Igaz most még a babával meg tudnám oldani, de a későbbre is gondolni kell. És Tibi nagyon nem támogatja.

Szóval most bevetjük minden hitünket, hátha csoda történik és mehetünk az áhított kéttannyelvű osztályba, ahol ráadásul 4. osztályra megtanulnak angolul beszélni a gyerekek. Ha mégse jön be, még érhet csoda minket, legalább a sportsuliba bekerülünk. Ha a balett tudását néznék a Hédinek, lenne esélyünk, de sajnos labdavezetés. kidobó, akadálypálya stb. lesznek a felvételi feladatok, amibe szerintem Hédi nem kiemelkedő. Ha pedig nem áll se szerencse, se más feljebbvaló mellénk, marad a tanárnőképző és esti tanulás Hédivel, hogy majd legalább egy nyolcosztályos iskolába jól vegyük az akadályt.

Szorítsatok!

Mit eszik a cica

Marcival a Boribon muzsikál c. albumról hallgattunk zenét. A Bábszínházban már kétszer is láttuk a Boribon és Annipanni darabot, mely során is erről az albumról énekelnek számokat. Szuper jó az egész, mindenkinek javaslom megnézésre. Gyereket adunk kölcsön, ha kell alibinek:D

Éppen az Édes Ének c. szám ment, ahol Boribon bonbont falatozik. Az előadás során pedig a cicának kerestek hamit, de a cicának nem kellett a csoki sem.

A zene közben Marci egyszer csak megállapította, hogy "a cicák csak tejet és nyelvet esznek".

Lehet, hogy sokat fenyegetjük azzal, hogy elviszi a cica a nyelved?! Viszont nagyon meglepődtem, hogy Marci még ennyire emlékszik a színházban látottakra. Ebből is látszik, hogy tényleg nagyon jó.