Skanzen

Kedden itt nemzeti ünnep volt, úgyhogy újra lehetőségünk nyílt kicsit távolabb kirándulni. A Bokrijk-ot (belga skanzent) néztük meg. Egy órányi vonatút volt, emeletes vonattal utaztunk. Hédike "kezelte" a menetjegyet, még időben megszereztük tőle, mielőtt teljesen összegyűrte volna.

A skanzen felépítése nagyon hasonló Szentendréhez. Csak éppen itt belga házakat, népi dolgokat mutattak be. Szentendrét Hédi még pocaklakóként látta, most lehetősége volt kicsit jobban megismerni a régi emberek életét. Itt is vannak mindenféle állatok. Nagy bánatunkra a csacsi elbújt, úgyhogy csak a pocakját lehetett megfigyelni.
Az időjárás ismét nem úgy alakult, mint vártuk. Jól beöltöztünk, és nagyon szép idő lett. Nemzeti ünnep lévén az emberek ráértek, nagyon sokan jöttek el. Mi azt hittük, hogy lesznek vmi különleges programok, de sajna nem voltak.
Rengeteg kisgyerekes család és mozgássérült ember volt itt, mégse volt igazán megoldott a közlekedésük. A babakocsit szinte mindig kint kellett hagyni.

Hédike élvezte a kirándulást. Kipróbáltunk régi játékokat:

Kipróbáltuk a régi bicikliket:

Kipróbáltuk a régi konyhai eszközöket:

Kipróbáltuk a régi bútorokat:

Ismerkedtünk az állatokkal:

Ezen a napon nem volt szerencsénk a kajával se. Minden étkezde zsúfolásig volt, leülni se tudtunk. Ahol meg sikerült leülni, ott fél óra alatt se vették föl a rendelést. Úgyhogy inkább piknikeztünk. Azaz
piknikeztünk volna, de a kullancsok elüldöztek minket. Apa hármat vadászott le, utána úgy döntöttünk, hogy inkább távozunk.
A vonattal viszont szerencsénk volt. Pont elértük a hazafelé menő vonatot, úgyhogy legalább nem kellett várnunk.

Leuvenben a nemzeti ünnep miatt zárva volt a kinézett étterem. Úgyhogy végül otthon ettünk sajttal-sonkával töltött csirkemellet.