Hédike mostanában egyre kitartóbban gyakorolja az állást. Félkézzel kapaszkodva már nagyon profin áll elég rég óta, de újabban képes sok-sok percet azzal tölteni, hogy belém kapaszkodik, feláll, elengedi a kezét, néhány másodpercet áll és popsira csüccsen. Hihetetlenül kitartó. És ha kicsit hosszabban állva marad nagyon boldog, ekkor még lelkesebben próbál újra állva maradni, azaz iszonyatosan kapkod, úgyhogy egyből popsira esik. De nem adja fel. Nagyon édes ahogy büszkén egyensúlyoz.
Érdekes, hogy egyszer mi is így kezdtük, most meg el se tudom képzelni, hogy állok, aztán egyszer csak fenéken kötök ki, hacsak nem összeesek. Legjobb példa talán, ami a Hédi állni tanulásához hasonlít, mikor a gyerekek megpróbálnak kézen állni, vagy átjutni a gerenda egyik oldaláról a másikra. Először csak potyognak, aztán meg egyre hosszabb ideig sikerül nekik. Hédi most a 15 mp.-es átlagot tartja :)
Érdekes, hogy egyszer mi is így kezdtük, most meg el se tudom képzelni, hogy állok, aztán egyszer csak fenéken kötök ki, hacsak nem összeesek. Legjobb példa talán, ami a Hédi állni tanulásához hasonlít, mikor a gyerekek megpróbálnak kézen állni, vagy átjutni a gerenda egyik oldaláról a másikra. Először csak potyognak, aztán meg egyre hosszabb ideig sikerül nekik. Hédi most a 15 mp.-es átlagot tartja :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése