2009. december 20., vasárnap

Fedett játszótér



Közeleg a karácsony és Juditék is hazajöttek az ünnepekre, így még szerveztünk a lányokkal egy utolsó idei találkát. Most a gyerekekre való tekintettel játszóházba mentünk, hogy ők se unatkozzanak, míg a felnőttek trécselnek, főleg, hogy szegény Hanna előtte nap jó pár órát töltött utazással. Hosszas keresgélés után rábukkantunk az Újbuda Center 2. emeletén működő Elevenparkra, mely egy hatalmas fedett játszótér. Mint később kiderült, aznap nyitottak, amikor mentünk, még jó, hogy nem korábbra szerveztük a találkát, mert igen csak csalódottak, vagy dühösek?! lettünk volna. Így még nem is volt teljesen kész, de ez a lurkókat egy cseppet se zavarta.



Hédi olyan bátor volt, hogy csak ámultam. Teljesen el volt varázsolva a helytől. Egyedül közlekedett a baba részen, néha rám nézett, hogy látom-e milyen ügyes, de boldogan flangált a placcon. Élvezte a hálós részt, a kislabdás részt, a légvárakat, a trambulint (ügye ha valaki ugrált ő is repkedett), a baby biciklit és még sorolhatnánk. Ugrabugrált rendesen, kifáradhatatlanul. Amikor szünetet tartottunk, ő akkor is lelkesen mászkált az asztalok, székek között, tologatta a babytaxit. Ilyennek még sose láttam. Nem igényelte a babusgatást, hogy cipeljem, élvezte a felfedeznivaló lehetőségeket. Sőt még körhintán is ült. Olyanon ami nagyba van a vidibe. Ahol a ló hátára lehet ülni, és megy körbe. Én csak mellette mentem, látszik sokat gyakorol a hintalóvon. A nyitás miatt még gofrit is kaptunk, azt is jóízűen eszegette, nem úgy mint a főzelékeket... Mondjuk édesség, csak limitáltan kap itthon. Ja és az egészben az volt a legjobb, hogy alig lézengtek páran a hatalmas teremben.



Ahogy elnéztem, Hanna is rendkívül élvezte a helyzetet. Ő már felügyelet nélkül rohangászhatott. Nagyon sokáig megállás nélkül ugrált a trambulinon és az "autópályán" is tett jópár kört. Meg volt neki is a napi mozgás mennyiség. De szintúgy a felnőtteknek, mert mi is kipróbáltunk elég sok játékot. Őszintén bevallva még sose voltam ilyen felfújható várba, mászókával, csúszdával, labdával, mert itt minden fajtája megtalálható, most kiélvezhettem. És ahogy elnéztem a többiek gyerekkorából is kimaradtak az efféle játékok, mert ők is lelkesen próbálgatták a játékokat :)



Nagyon jó hely ez a fedett játszótér, csak kár, hogy van belépő ide, mert így csak limitáltszor mehetünk el. És legközelebb a vastag zoknival is felszerelkezünk, mert bizony nincs túl meleg bent és a cipőt nyilván le kell venni.
Hatalmas hóesés révén képtelenek lettünk volna babakocsival hazajutni, így elfogadtuk Juditék felajánlását, hogy hazavisznek minket autóval. Hédi már olyan fáradt volt, hogy vísított, ahogy a torkán kifért, ami nem akármilyen. A végén Hanna közölte, hogy megijedt tőle :) Hát nem csodálom, mert van hangereje a Babónak, amit én cseppet se bánok, mert legalább tudom, ha ellopnák hamar visszahoznák és ha baj van, én is meghallom :) Végül hazaértünk, és elmondhatom, nem volt gond Hédi elalvásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése