Első nap az óvodában,
vidám dolog gyerekek!
Bodnár Orsi készülődik,
két babája integet!
Édesanyja elkíséri,
egy-kettőre odaér,
Óvó néni hozzá siet.
Mi tagadás: Orsi fél.
Kukucskáló fiúk, lányok
nézik:-Ki az új gyerek?
Óvó néni!-hüppög Orsi.
-Én senkit sem ismerek.
...."
/Donászy Magda: Első nap az óvodában/
Nálunk szerencsére máshogy alakult Hédi első napja az óvodában. Nem volt egyedül, hiszen Domival közösen, egymást erősítve vágtak neki a nagy napnak. A nagylány háta mögött hagyott már 1 év bölcsődébe járást, így a közösségi élet, rendszer se volt számára ismeretlen.
Sokan kísérték el őket a nagy eseményre: az izgatott anyáik (én, Ildi), topotgó apukák (Tibi, Karcsi), kistestvérek (Marci, Blanka) és Maja mama. Hédi meglepően bátran viselkedett. Leült a kispadra és már vette is a cipőjét.
Marci legalább olyan ügyes volt, majdnem bevették őt is az oviba. Beült Domi és Hédi közé, és már ő is kapcsolta ki a szandálját, így azt hitték, hogy ő a Hédi (igaz kicsit kicsi és kisfiú), de még ezt is elnézték volna neki. Persze neki Ica néninél a bölcsibe volt jelenése délelőtt, így az ovis élet még 1 évet várat magára. Hozzáteszem nagy volt a káosz első nap a csoportba, és persze sokan, akik most válnak el úgy igazán először a családjuktól hangot is adtak a nem tetszésüknek, így nagy volt a hangzavar is. Szegény óvónénik se tudták, ki kicsoda, mi micsoda.
De mint említettem a mieink nagyon ügyesek voltak. Hédi rögtön nagyon bátran beállt a többiek közé kezet mosni. Domit azért kellett noszogatni, mindenkinek puszi-puszi... Látszott rajtuk, hogy meg vannak szeppenve, de aztán közösen megmosták a kezüket és bementek reggelizni. Sajnos nekem csak eddig volt lehetőségem követni az eseményeket :(
Du. mikor értük mentünk (kicsit késve, 4 után) a Domival gyönyörűen eljátszottak. Haza se akartak jönni. Marci és Blanka is bekapcsolódott hozzájuk. Az óvónéni egyetlen megjegyzése volt rájuk, hogy Hédi nem aludt, de elvolt az ágyán. Egymással játszottak csak, de nem volt velük semmi gond. Szépen hallgatták a mesét. Kb. ennyi infot tudtunk meg mi is az óvónénitől és a gyerekektől.
Marci első napján se történt semmi jelentős. Igaz még csak ismerkedés volt ez a hétfő és szerdától kezdjük meg a hivatalos beszoktatást. Nem hiszem, hogy lényegesen nagyobb traumát okozna, mint az, hogy 1 évesen "lepasszoltam". Akkor leginkább Ildi vigyázott rá, de még így is sokszor sír, ha elmegyek, nem szokta meg teljesen és nem szerette meg a helyzetet. Igaz már könnyebben megnyugszik, mint régen, de hiába szükségünk van egymásra. Ildi és Blanka mellett egyáltalán nem volt rossz dolga, sőt bizonyos szempontból jobb is, mint velem. Pl. én nem küzdöttem volna annyit vele, hogy egyen gyümölcsöt. Úgy vagyok vele, ha nem eszi, akkor nem eszi. Ildi viszont mindent beleadott, hogy beleküzdje a gyümölcsöket, ezzel óvja Marcika egészségét. Jó helye volt az Ildinél, de most hogy végre járhat bölcsibe, megkönnyítjük Ildi dolgát. Újabb nagy változás lesz Marcika az életében.
Két félelmem van a bölcsivel kapcsolatban. A már majdnem szobatisztaságba visszaesik. Mert Ica néni világosan megmondta, hogy arra nincs lehetősége, hogy félóránként pisiltesse. Ha pedig pelust kap, akkor biztos bepisil. Tavaly Hédi szobatisztaságra szoktatásánál már elkövettem azt a hibát. Hogy a játszótérre pelust adtam rá, és teljesen bezavarodott tőle. És mikor megvettem a gumibugyit, akkor pillanatok alatt ráérzett a dologra.
Másik még ennél is nagyobb félelmem: a harapás. Mi van, ha ott is megharapja társait, mint itthon Blankát. Ő lesz a kiközösített gyerek, akitől mindenki menekül majd?! És a szülők, hogy fogják lereagálni?! Én biztos nem repdestem volna az örömtől, ha valaki a Hédit harapta volna meg (legalábbis Marci előtt, biztos sérelmeztem volna), most már megértőbb lennék. De egyszerűen ezzel a viselkedésével szembe tehetetlen vagyok. Ica néniék nyugtatnak, hogy egyszer-kétszer visszakapja és lecsendesedik, de hát már Blankától is kap időnként szép fognyomokat, még is pár órára rá visszaadja...
Azok a félelmeim, amik a Hédinél voltak, Marcinál nincsenek. Elválás, már megvolt 1 éve. Jó helye lesz a bölcsiben? Hédi jól érezte magát, akkor Marci miért érezne másként. Főleg,hogy ő sokkal többet volt tőlem távol, alkalmazkodóbb, felfedezőbb és bátrabb. Nem olyan kis gyámoltalan, naiv kislány, mint a Hédókám. Pár nap és meglátjuk Marci reakcióját is az új helyzetre.
Úgyhogy Hédi mai naptól már igazi "nagy" óvodás, Marci pedig szerdától hivatalosan is megkezdi a bölcsődei életet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése