Eljutottunk oda, hogy a gyerekek telítődtek. Már nem akarnak sehova se menni. Még a játékboltba se. Így ma kis se dugtuk az orrunkat a lakásból.
Reggel Hédi foga gyanúsan előre állt. Csodálkoztam, hogy lehet ilyen csálé. Szerintem az elmúlt pár hétbe nagyon sokat nőtt az állkapcsa, olyan hézagok vannak a foga között, amik eddig biztos nem voltak. Sejtettem, hogy készülődik ott valami. Megpiszkáltuk a fogát, és bizony mozgott. Hédi azt mondja nem fáj, nem zavarja. Így az iskolaérettségnél már csak a súly lehet, ahol nem kapunk pipát:)
A zárt lakásba is történtek események. Túléltünk egy földrengést. Elég félelmetes volt. Tényleg nagyon mozgott alattunk a föld. Mondjuk elszúrtuk, mert a lámpa alá álltunk:), mire észbe kaptam már vége is volt az egésznek. De szerencsére nem esett a fejünkre. A földrengés egyébként 1 perc lehetett és olyan mintha valami rázna. Eléggé beparáztam.
Hédi a nap során megcsinált egy 50 oldalas iskolaelőkészítő munkafüzetet. Marci mondjuk pipa volt, mert ő 1 feladat után megunta, és nem volt így játszópartnere, csak mikor a Hédi pihentette a kezét. A legtöbb feladatot egyedül csinálta már. Néha figyelmetlenségből hibázott. 2 feladat fogott ki rajta. Az egyiket én se tudtam. Mi hiányzik az állatokról. A másikon pedig 9 katica volt 3x3 sorba és pöttyöket kellett a jelnek megfelelően rajzolni, de ő ezt úgy szokta, hogy eggyel többet vagy kevesebbet rajzol, igen ám, de itt voltak két oldalról jelek. És mikor körbe ért, nem jött ki. A vége felé, estére nagyon elfáradt, de nem volt hajlandó abbahagyni, amíg minden feladat kész nincs. Kitartó a lány.
Holnap megújult erővel vághatunk neki a városnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése